Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1788. §. Kir. kegyelemmel törv. gyermek örökl, 77 A házasságtörésből nemzett gyermek a törvényes gyermekkel szemben akkor sem bír öröklési joggal, ha utóbb fejedelmi kegyelem által törvényesíttetett. (Lfi. 1880. jan. 20. 11037/79.) A kir. kegyelem által törvényesített gyermek nem bír öröklési joggal apjának öröklött, azaz ági vagyonában. (K. 4505/87.) A kir. leirattal törvényesített gyermeknek a törvényesítő apa ági és szerzeményi vagyonában törvényes leszármazók létében is, éppen olyan örökösödési joga van, mintha a törvényesítő apának törvényes leszármazója volna. (870/1909. Staud 164. 1;1 A kir. leirattal való törvényesítés hatályosságának megtámadására, amennyiben annak helye van, csak azok bírnak a dolog természete szerint jogosultsággal, akiknek beleegyezése a törvényesítéshez megkívántatik. Mai jogunk a házasságon kívül született gyermekeknek legfelsőbb kegyelem útján való törvényesítéséhez a törvényesítő apa törvényes gyermekének beleegyezését nem kívánja meg, sőt annak kifejezett ellenzése sem gátolja a törvényesítést. (1919. május 19. 970. III. MD. III. 152.) E. H. 738. szám. Az atya halála után törvényesített gyermek törvényesítésének joghatálya visszahat az atya halálának időpontjára és az így törvényesített gyermek is az atya törvényes örökösövé válik. (P. I. 1782/1923. P. H. T. 738.) Indokok: A királyi, illetőleg jelenleg a kormányzói leirattal való törvényesítés kegyelmi tényének jogi előfeltételeit az államfő, illetőleg a legfelsőbb elhatározást ellenjegyző kormányzati főhatóság teszi vizsgálat tárgyává; ebből folyóan a királyi, illetőleg jelenleg a kormányzói leirattal törvényesített gyermek jogainak bírói úton való érvényesítése esetében a perbíróság már nem teheti vizsgálat tárgyává, hogy fennforogtak-e a kegyelmi tény törvényes előfeltételei, vagy sem, hanem a bíróságra csupán a királyi, illetőleg jelenleg a kormányzói leirattal történt törvényesítés joghatásainak alkalmazása tartozik. A királyi, illetőleg jelenleg a kormányzói leirattal törvényesített gyermek és annak ivadékai az atyával szemben a törvényes házasságból leszármazó gyermek, illetőleg ivadékok jogállapotába jutnak és ebből folyóan őt, illetőleg ivadékait az atyával szemben a törvényes leszármazók javára biztosított törvényes örökösödési jog illeti a törvényesítés joghatályának kezdetétől fogva. E joghatály rendszerint a legfelsőbb elhatározás keltétől veszi kezdetét; lehet azonban kegyelemmel törvényesíteni az atya halála után is, ha a törvényesítést maga az atya kérte, de időközben, a legfelsőbb elhatározás meghozatala előtt meghalt, eőt lehet törvényesíteni az atya halála után az anya vagy a gyermek kérelmére is, ha az atya a gyermeket a magáénak elismerte. Ilyen esetben törvényesített gyermeket és ivadékait illető törvényes örökösödési jog érvényesülhetése végett a törvé-