Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

•60 Mt. 1788. §. Érvénytelen házasságból szárm. gyermek öröklése. szerzett fekvő jószágokban és birtok jogokban a hajadonoknak vagy asszonyoknak, t. i. azok nővéreinek semmi részesedési jo­guk sem lehet s a nők oldalágon nem is örökösödhetnek, vagy részesedhetnek, hanem egyedül az apai jogokból követelhetnek maguknak vagy megfelelő részt, az imént felsorolt esetekben vagy pedig leánynegyedet. 7. §. Készakarva mondám ugyancsak ezt is: „mind a két ágra nézve". Mert abban az esetben, ha a ki­rályi felség az apa vagy akár a fivér jogaiban is (ha a fivérnek örökösei nincsenek s a fiúsításba beleegyezik) egyszerűen, t. i. nem iktatván be a fiusító levélbe „mind a két ágat", fiusított va­lamely hajadont vagy asszonyt igazi örökössé és fiuutóddá: ak­kor az asszony halálával az ilyen birtokjogok csupán a fiakra (ha ilyenek maradtak utána), különben pedig ismét a kir, fis­cusra háramlanak és leányai csupán az ő negyedükkel, mely azokból az ország szokása szerint részükre jár, tartoznak meg­elégedni. V. ö. még Hk. I. r. 47. c. Hk. II. r. 62. sz. (Miképen örökölnek az apának elitélése előtt és után született fiai az apai fekvő jószágokban.) 4. §. És ezek valamennyien, úgy a fogamzottak, mint a megszületettek és utószülöttek, de csakis (amint mondám) a törvényesen szár­mazottak, az apai jogokban mindenkor egyaránt örökölnek. 2. Érvénytelen házasságból származott gyermek törvényes örökösödése. Mt. 179. §. Törvényes az oly gyermek is, aki érvény­telen házasság fennállása alatt vagy ily házasság meg­szűnte vagy érvénytelennek nyilvánítása után háromszáz­két nap eltelte előtt született, kivéve ha a házasság egye­nesági vérrokonság, testvéri viszony vagy korábban kö­tött házasság miatt semmis és erről a házasság megkötése kor mindkét házasulónak tudomása volt. A Mt. jelentékeny lépéssel megy túl mai jogunkon: nem­csak a vélt, hanem általában az érvénytelen házasságból szár­mazott gyermeknek adja meg a kedvezményt és csak ott szo­rítja azt putativ házasságra, ahol egyenesági rokonság, vagy testvériség, illetve impedimentum ligaminis az érvénytelenség oka. — Jelenlegi jogunkban a főszabály az, hogy az érvénytelen házasságból származó gyermek törvénytelen és csak a vélt há­zasság esetére — ha t. i. legalább az egyik szülő vétlen, illető-

Next

/
Thumbnails
Contents