Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

56 Mt. 1788. §. Gyermekek törvényes öröklése. nyos társának kiestével majdan reá hárulhat." (Ptj. ind. IV. köt. első íej. 6. pont.) , Az 1787. §. szabálya az ági örökrésznek (ági hagyománynak) más jogosult kiesése következtében beálló növekedésére is vonatkozik és ebben a körben nemcsak az oldalrokonok törzsönkénti öröklésére alkalmazható, hanem abban az esetben is, ha az örökhagyónak ági öröklésre jogosult szülője vagy nagyszülője több olyan ághoz tartozik, amelyek mindegyikéről hárult vagyor. az örökhagyóra." (U.-ott második fej. 4. pont.) A „törvényes öröklési növedékrész"-nek a hagyományok és meghagyások tekintetében való önállóságáról természetesen csak akkor lehet szó, ha az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, melyben a törvényes örökösödést rendelte el, de egyes törvényes örököseit hagyománnyal terhelte (és esetleg egyeseket ki is rekesztett az öröklésből). Tiszta — érvényes végintézkedés nélküli — törvényes öröklés esetében ugyanis meghagyásról egyáltalában nem, hagyományról pedig csak az ági öröklés és az özvegyi jog, mint jogi természetük szerint törvényes hagyományok formájában lehet szó, ámde ezek az egész tiszta hagyatékot, tehát valamennyi törvényes örökrészt egyaránt terheilk és így valamely törvényes örökös eredeti és növedéki részesedésének velük szemben való megkülönböztetése gyakorlatilag értéktelen lenne. Végr. örökös növedékjoga: 1907—1909. §§. V. ö. kiesés: Mt. 1769. §.; hagyomány: Mt. 1924—1948., 2055— 2059. és 20S3. §§.; meghagyás 1949—1952. és 2083. §§.; osztályrabocsátás: 2141—2151. §§.; ági öröklés: 1795—1811. §§. II. A törvényes örökösödés rendje. Gyermekek (lemenők) törvényes öröklése. 1788. §. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek egyenlő részekben örököl. A kieső gyermek helyett ennek a gyermekei, a kieső unoka helyett ennek a gyermekei örökölnek egymás között egyenlő részekben (törzsönkinti öröklés). Ugyanígy örökölnek az örökhagyó távolabbi ivadékai is kieső közvetlen elődjük helyett. Egészében megegyezik mai jogunkkal. A törvényes öröklés szempontjából tekintetbe jön: 1. az örökhagyó törvényes gyermeke; 2. bizonyos feltételek mellett az érvénytelen házasságból származó, illetve mai jogunk szerint csak a vélt házasságból született gyermek; 3. az utólagos házasságkötéssel, nemkülönben 4. a királyi kegyelemmel törvényest-