Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)
Lemondás megtámadása. 47 Az öröklésről lemondás (relatív) hatálytalansága a lemondó hitelezőivel szemben. a) Csődben. 1881: XVII. t.-c. 28. §. Amennyiben a csödnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond; b) Csődön kívül: Az örökségről való lemondás, melynek célja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatállyal nem bír. (I. G. 250/1902. Dt. 3. f. XXIII. 86.) Ha az egyik örököstárs a hagyatéki tárgyaláson anyja után megnyílt öröklési jogáról azért mondott le, hogy adósságai miatt a hitelezők a hagyatékot meg ne támadhassák, de a hagyatéki tárgyalásról hazaérve, a nagykorú örökösök és az apa megállapodtak hogy az anyai örökrészt örököstársuknak épp úgy kiadják, mint a többi gyermekét: akkor az öröklési jogról való lemondás színleges és az örököstárs, vagy jogutódai az örökrész kiadását követelhetik. (5305,912. Gr. XV. 395.) Az örökÖ9 hitelezője az örökösnek az örökségről való lemondását csak abban az esetben támadhatja meg, ha a lemondásnál az ő hátrányára összejátszás történt. (4795/1913. sz. Gr. XV.) A hitelező csődön kívül is megtámadhatja adósának jogi tényét, mellyel öröklési jogáról előre lemond vagy a már megnyílt örökséget visszautasítja, ha az adós az örökhagyóval vagy öröklésre jogosítottakkal a hitelezők megkárosítására rosszhiszeműen összejátszott és á lemondásnak célzata a kielégítési alapnak a hitelezők elől elvonása volt. (P. I. 5884/1914. MD. IX. 182.) Ellenkező: Azzal, hogy Gy, apai és anyai örökségéről még szülei életében lemondott, nem idegeníteti el oly vagyont, mely a hitelezők kielégítésére szolgálhatott volna, mert neki szülei életében ezek vagyonához sem örökség, sem kötelesrész címén igénye nem volt. (G. 588/1911. Staud 151. 1. és Dt. III. f. XXII. 94.) [V. ö. a kötelesrészre vonatkozólag — ugyancsak negatív •értelemben — a Mt. 2009. §-ával és az ott közölt joggyakorlattal, főleg a 17. J. D.-el.]