Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). 141 olyan terjedelemben illeti meg az özvegyi jog, mint a saját gyermekével szemben. A Mt. a fenti rendi jellegű különszabályt önként érthetőleg mellőzi, már csak azért is, mert a közszerzemény intézményét rendi különbség nélkül kiterjeszti, már pedig az 1840: VIII. t.-c. 18. §-ának indoka éppen az volt, hogy itt a nemesi és honoratior özveggyel szemben a jobbágyözvegyet közszerzeményi igény illeti meg. E. H. 237. sz.i A városi polgárok özvegyeire az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a alkalmazható nem lévén, az özvegyi haszonélvezet mérvére nézve a magánjog általános szabályai alkalmazandók, melyek szerint az özvegy részére a férj társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mért ellátás biztosítandó. (1910. június 16-án 2227/1910. P. sz.) Városi polgár az, aki hosszú idő óta városban lakik. Az 1840: VIII. t.-c. 18. §-ának a volt jobbágyok özvegyeinek ellátásáról szóló rendelkezései a városi polgárok özvegyeire nem alkalmazhatók. (P. I. 4516/1925. — MD. XVIII. 88.) A városi polgárok özvegyeire nem az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a, hanem az általános szabályok nyernek alkalmazást. Ezek szerint pedig az özvegy az örökhagyó végrendeletének az özvegyi jog szabályozására vonatkozó rendelkezését csak azon esetben támadhatná meg sikeresen, ha a végrendeletnek ez az intézkedése a lakásra és illő tartásra terjedő igényét sértené. (686/1909. MD. III. 175. Ugyanígy: 2722/1907. MD. II. 54., 116/ 1911. MD. V. 152., 3389/1911. MD. VI. 57., Rp. I. 1282/1916. MD. X. 202.) A nemes, illetve honoratior mostoha özvegy anya is bennmaradhat férje hagyatékában és azt haszonélvezheti az özvegyi joga megszorításáig, miután ennek haszonélvezeti joga nem különbözik az édesanya özvegyi jogától. (4979/908. MD. III. 38.) Az álland ó bírói gyakorlat szerint az 1840: VIII. t.-c. 18. §-ában foglalt az a szabály, amely szerint abban az esetben, ha az örökhagyó gyermekei vagy azoknak egy része az előbbi házasságból származtak, az özvegyet a férjének ősi javaiból és nem az utolsó házasság idejében keletkezett szerzeményből özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrész illeti, csupán a volt jobbágyakra vonatkozik, ellenben nem nyer ez a szabály alkalmazást a városi polgárokra és a nemesi rendhez tartozókra, amely utóbbiakkal a honoratiorok is egy tekintet alá esnek. Az utóbbiak özvegyei az özvegyi haszonélvezeti jogukban a korábbi házasságból származott gyermekek részéről is csak annyiban korlátozhatók, amennyiben a vagyon jövedelme meghaladja az özvegy illő eltartását. (P. I. 1452/1926. J. H. I. 1989.) A földművesosztályhoz tartozó örökhagyó második fele-