Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

138 Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). illően élhessen meg a hagyatékból, méltányos figyelembevételével az özvegy viszonyainak és annak is, amit közszerzeményül vagy ingyenesen más alapon kapott férje után. Ha a körülmények javallják, a megszorításra jogosult ezt a haszonélvezetet kellőleg biztosított életjáradékkal megválthatja. Ez esetben is azonban lehetőleg meg kell hagyni az özvegynek azt a jogot, hogy az örökhagyó házában tovább lakjék és utolsó közös háztartásuk felszerelését tovább használja. Az özvegyi jog megszorításának vagy — mint mai bírói gyakorlatunk nevezi — korlátozásának intézményét az 1840: VIII. t.-c. 16—18. §-ai (1. a Mt. 1812. §-ánál) hozták be, de eredetileg csak a jobbágy özvegyével szemben. Az Ideigl. Törv. Szabályok 16. §-a (1. ú.-ott) rendi különbségre való tekintet nélkül megadta a korlátozási jogot az ivadéknak, de a korlátozott özvegyi jog mértékét nem szabta meg, miértis utóbbira vonatkozó általános szabály gyanánt a bírói gyakorlat az 1840: VIII. t.-c. 16—17. §-aiban lefektetett elvet fogadta el. A Mt. 1814. §-a is lényegileg megegyezik mai jogunkkal, amely azonban nem „lehetőleg", hanem feltétlenül biztosítandónak tekinti a férj társadalmi helyzetéhez illő eltartást, úgyszintén az örökhagyó házában való továbblakást (Hk. I. 98. c. 4. §,) és az utolsó közös házi felszerelés használatát, is. Az özvegyi jog korlátozásánál a közszerzemény, valamint az is tekintetbe veendő, hogy özvegyi jogon haszonélvezí-e az özvegy valamely gyermekének örökrészét. (5125/89.) Az özvegyi jog korlátozásának kérdésénél nemcsak a hagyatékul maradt vagyonnak, hanem az örökhagyóval szerzett vagyonból közszerzemény címén az özvegynek tulajdonul jutó vagyonnak a jövedelmét is számításba kell venni. (Rp. I. 1282/ 1916. MD. X. 202.) Ha az anya gyermekeivel, akik lemondottak anyjuk özvegyi jogának korlátozásáról, abban állapodott meg, hogy a jövedelemfeleslegből úgy apanazsirozza őket, amint ő akarja és jónak látja: visszterhes megállapodás értelmében az anya a gyermekeket a jövedelemíeleslegből az apanázsadásnál rendszerint tekintetbe veendő körülmények mérlegelésével szükségleteik mérvéhez képest részeltetheti, de arra nincs jogosítva,