Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)
Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). 135 a korlátozás kérésére jogosult leszármazó vagyontalanságától feltételezve. (Bpesti Tábla 11. P. 9616/1924. Mjog Tára VII. 3. és Gr. XIX. 739.) Mivel a leszármazó az előbb elhalt atyja helyett reá szállott nagyszülői hagyatékon édesanyja részére osztályos egyezséggel kiíejezetten özvegyi haszonélvezeti jogot engedélyezett és nincs tiltó jogszabály, hogy az érdekeltek özvegyi jogot alapíthassanak oly esetben, amidőn az özvegyet özvegyi jog a törvény alapján nem illeti; ennélfogva a felperest, mint leszármazó örököst, éppen úgy megilleti az özvegyi jog korlátozására vonatkozó kereseti jog, mint az örököst, akinek az örökrésze a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terheltetett meg. (P. I. 7624/1925. MD. XX. 86. és J. H. I. 1125.) A leszármazó örököst az özvegyi jog korlátozásának joga csak abban az esetben illeti meg, ha a hagyaték jövedelme az özvegy tartásának mértékét meghaladja. Ha ez a feltétel nincs meg, a korlátozást az örökös akkor sem kérheti, ha az özvegy részére a tartás kiszolgáltatását felajánlja. (P. I. 5604/1925. J. H. I. 530.) Az özvegyi jog nem volt korlátozható, mert a hagyatéki vagyon nem oly tetemes, hogy annak jövedelmei az özvegynek sorsához mért tartására szükséges költséget túlhaladnák. (1891. febr, 5. — 6873/90.) Az örökrész kiadása iránt indított keresetben az özvegyi jog korlátozása iránti kérelem is bennfoglaltnak tekintendő, ha e korlátozás kifejezetten nem kéretett is. (6510/97.) Az ivadék özvegyének korlátozási joga. (Két özvegyi jog találkozása.) Az özvegyi jog korlátozásának joga átszáll az örökhagyó gyermekének özvegyére. (1903. jan. 23. I. G. 471/1902.) A fiú anyjának özvegyi joga a fiú özvegyének özvegyi jogát megelőzi s e kettő találkozásánál a fiú özvegyének csak eltartásra és csak annyiban van igénye, amennyiben a fiú anyjának özvegyi jogával terhelt ingatlanok jövedelme a fiú anyjának özvegyi eltartására nem szükséges. (1901. máj. 7. 678. — 6.372,92. — I. G. 171/902.) A fiúnak az a joga, mely szerint az anyja özvegyi jogának korlátozását kérheti, a fiú halálával átszáll ennek özvegyére; ennek keresete pedig nem vált tárgytalanná annak következtében, hogy az alp. özvegy (anya) a per folyamán meghalt. (1906. szept. 27. I. G. 209.) Amidőn az örökhagyó fia jogosítva volt az örökhagyó özvegyével szemben az özvegyi jog korlátozását kérni, ezt az időközben elhalt fiú özvegye is kérheti a maga özvegyi joga érdekében. (858/1912. MD. VI. 188.) Az apa és fiú ellenérdekű özvegyi jogainak összetalálkozása esetében a fiú özvegyét megilleti ugyan a férjére az apá-