Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

130 Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog. séről, perenkívüli úton a tulajdonos beleegyezése nélkül özvegyi jogának előjegyzését sem kérheti. (P. 2397/1913. MD. VIII. 152.) Az 1894: XVI. t.-c. 81. §-a értelmében az örökösödési eljárás során vitássá tett özvegyi jog az átadott egész hagyatékra biztosítandó és az örökösök csak a törvény rendes útján követelhetik az özvegyi jog megszorítását. (P. I. 9237/1926. J. H. I. 784.) Az örökösök a kezükben levő készpénzhagyatéknak özvegyi jog alá eső részét bírói letétbe helyezni kötelesek s az özvegy ez esetben csak a letéti kamatok élvezetére jogosult. (Rp. VII. 806/1915. MD. IX. 273.) A hagyatéki javak biztosítása a haszonélvező özveggyel szemben. E. H. 232. sz.: Ha a hagyatéki vagyon jövedelme nem haladja meg az özvegy által a törvény szerint igényelhető lakás és tartás legkisebb mértégét s így az özvegy illő ellátására egészben szükséges, a megállapított kötelesrész összege csak az özvegyi jog megszűnte után fizetendő ki, de ez az összeg a hagyatéki ingatlanokra jelzálogi kebelezéssel biztosítandó. (1890/1907. PHT. 232., MD. II. 82.) Alp., mint az örökhagyó özvegye, férje egész hagyatékának haszonélvezetére jogosított és alp. ezen haszonélvezeti jogánál fogva annak tartamáig a felp., mint örökös, az ági értéknek csak biztosítását követelheti. (1169/84.) Ági vagyon az özvegyi joggal szemben az özvegyi jog megszűntét követő időben való fizetési kötelezettséggel a hagyatéki ingatlanra biztosítható. (1900. ápr. 9. 5997/99.) Az özvegyi haszonélvezetben maradt ingók állagának vagy értékének biztosítása az özvegytől csak veszély fennforgása esetén, vagyis akkor követelhető, ha az özvegy az ingókat rongálja, vagy ha attól lehetne tartani, hogy az elhasználható ingók értékét az özvegyi jog megszűntével az özvegy vagyona nem fogja fedezni. (2055/1908. MD. II. 213.) Az örökös a haszonélvezetre jogosított özvegytől a hagyatéki ingókra biztosítékot csak abban az esetben követelhet, ha az özvegy az ingókat rongálja; ennek bizonyítása nélkül azonban az özvegy biztosítékot adni abban az esetben sem köteles, ha az ingókat nem az örökhagyóval birt közös lakásban használja, hanem azokat az örökhagyó halála után idegen községben tartott külön lakásba vitette át. (294/1911. MD. V. 142.) Az ági örökös az özvegyi jog tartama alatt a pénzértékben járó ági vagyonértéknek csuoán biztosítását követelheti. (Rp I 1020/1915. MD. IX. 271.) Az özvegy az ági örökösnek csak oly módon köteles biztosítékát nyújtani, hogy özvegyi jogának gyakorlása ezzel ne csorbuljon. (Rp. I. 3337/1915. és Rp. I. 1874/1915. MD. IX. 272.)