Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (fogalma). 125 jog megszorításáig, miután ennek haszonélvezeti joga nem kü­lönbözik az édesanya özvegyi jogától. (4979/1908. MD. III. 38.) Az özvegynek a tartásához való joga törvényen alapul s ezt a jogot az özvegy már a házasság által a férje életében meg­szerzi. (P. I. 4632/1912. MD. VII. 114.) Az özvegyi jog nem házassági vagyonjogi igényt, hanem örökösödési igényt ad. (P. VII. 1078/1916. MD. X. 170.) E. H. 570. sz.s Az örökhagyó második felesége mint öz­vegy az örökhagyónak az első feleségével közösen alkotott vég­rendeletével szemben is a hagyatéki vagyonból a végrendeleti örököstől illő özvegyi ellátást követelhet. (Rp. I. 2787/1915. PHT. 570.) A szülő a vele egy háztartásban élt fia özvegyének eltar­tásáról gondoskodni tartozik. Ez a kötelezettség olyan eltartás kiszolgáltatásából áll, aminőt az özvegy férje életében élvezett. (597/1891. — 1472/1883.) Sem oly tételes törvény, sem oly joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét, a fiu elhunyta után özvegyi tartásban része­sítse s az atya tartási kötelezettségének megállapítására sem annyira a családi összeköttetés, hanem inkább a közös gazdál­kodás bírt döntő súllyal. A fiú különgazdálkodónak tekintetik, bár amidőn megnősült, nejét atyjához és ennek házához vitte és ott 5>2 évig gazdálkodást folytattak, de utóbb a közös gaz­dálkodást megszűntették, elváltak s külön gazdálkodást foly­tattak. (104/1898.) A szülővel egy háztartásban élt, de a szülő életében el­halt fiu özvegyének eltartására vonatkozó kötelezettség a szülő örökösére is áthárul. Az ebből a kötelezettségből folyó tartás elsősorban természetben, készpénzben pedig csak akkor köve­telhető, ha az együttélés az özvegy hibáján kivül vált lehetet­lenné. (1901. máj. 23. 3975/900.) A vagyontalan és keresetképtelen özvegy férjének atyjától özvegyi tartást követelhet, ha az önálló vagyonnal nem bíró férj az apai házhoz, az apai vagyonba, az apa beleegyezésével vitte a feleségét. (P. I. 3574/1916. MD. X. 199.) A szülői házba beházasodott fiúnak özvegyét, ha a férje szülőitől különélésre kénytelen, az özvegyi jognak megfelelő követelés illeti férje szüleivel szemben. (P. II. 4445/1918. MD. XIII. 43.) Semmis házasság alapján az özvegyet az örökhagyó va­gyonában özvegyi jog nem illeti meg. (P. I. 1989/1927. MD. XX. 71.) Örökösödési perekben a peres feleknek összes, az örök­lési ügyből kifolyó jogviszonyai rendezendők lévén, a hagya­téki tárgyaláson világosan elismert özvegyi jog erre irányzott különös kérelem nélkül is megállapítandó az Ítéletben. (6514 1903. Dt. 3. f. XXVI. 182.)

Next

/
Thumbnails
Contents