Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. 109 Mt. 1788. §-ánál) a gyermek, iiietőleg az ivadék törvényes örökösödését mondja ki és így^ jelentősége az ági öröklés szempontjából pusztán negatív: öröklésképes leszármazó létében ugyanis nem lehet szó ági öröklésről. Az ági öröklésnek alapéivá, hogy a vagyon oda szálljon vissza, ahonnan származott; az ági vagyonban csak az az ág (előd és leszármazói) örököl, amelvtői a vagyon származott. (8283/1877.) Az oldalági rokonokat csak képviseleti jogon illetvén meg az örökösödési jog, az nem terjedhet tovább, mint az általuk képviselt saját felmenők joga, az oidalrokonok tehát nem követelhetnek örökséget oly vagyonból, mely felmenőikre, ha életben volnának, törvény szerint át nem szállana. (K. 9212/ 1883., 5656/1882., 6045/1883.; Lfi. 8496/1878., 10.261/1880., 155/ 1879.) E. H. 231. sz.i Ági vagyonban a nagyszülők csak akkor örökösödnek, ha sem szülők, sem tőlük leszármazó oldalrokonok nincsenek. A szülők és azoknak leszármazói a nagyszülőket az öröklésből feltétlenül, tehát akkor is kizárják, ha a hagyatéki vagyon a még életben lévő nagyszülőtől származott. (1906. szept. 5-én.) (P. 2225/1905. PHT. 231., MD. I. 43.) Azonos: P. I. 6715/ 1925. J. H. I. 826. Az örökbefogadó atyáról az örökbefogadott gyermekre szállott vagyon ennek szerzeményi vagyonát képezi és abban az örökbefogadó anya, akinek az örökbefogadott gyermek után törvényes öröklési joga nincsen, a törvényes apát meg is előzheti. (10127/1904. Dt. 4. f. IV. 77.) Az ági örökösök igénye semmi esetre sem terjedhet ki többre, mint arra, hogy visszakapják a közös szülők jogán azt a vagyont, ami a közös szülőktől, a közös törzstől az örökhagyóra hárult. (P. VIII. 3558/1908. MD. III. 37.) Ha végrendeletileg az anya kiskorú fiát örökössé, férjét pedig utóörökössé tette s a kiskorú fiú kiskorúságában elhalt, az ági oldalrokonok a fiú kötelesrészét törvényes örökösödés jogcímén nem örökölhetik. (P. I. 2261/1910. MD. IV. 186.) Apáról kiskorú leányára hárult vagyonban a kiskorú örökhagyó után az apai és anyai oldalág egyenlően örökösödik, ha közülök egyik sem igazol közös törzstől eredő ágiságot. (2432/ 1910. MD. IV. 188.) Midőn a közös törzsről szálló vagyon a közös törzs egyik leszármazottjáról végrendelet vagy ajándék útján a közös törzs egy másik leszármazój ára hárul ugyan, de olyanra, aki a végrendelkezővel vagy ajándékozóval törvényes öröklési kapcsolatban nem áll, az ekként áthárult vagyonra a hitvestársi örökössel szemben ági öröklésnek helye nincs. (P. I. 3530/1912. MD. VII. 49.) Az örökhagyó anyai ükapjától származó oldalrokon is ki-