Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

106 Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. Midőn a közös törzsről szálló vagyon a közös törzs egyik leszármazójáról végrendelet vagy ajándék útján a közös törzs egy másik leszármazój ára hárul ugyan, de olyanra, aki a végrendelkezővel vagy ajándékozóval törvényes öröklési kapcsolatban nem áll, az ekként áthárult vagyonra a hitvestársi örökléssel szemben ági öröklésnek helye nincs. (3530/912. MD. VII- 49.) Az örökölt pénzen vásárolt ingatlanok szerzeményi vagyont képeznek és azokból csak az örökölt érték adandó ki az ági örökösöknek. (P. I. 5725/1916. MD. XI. 94.) Ha az örökhagyó a hagyatékát képező ingatlan-jutalékot nem közvetlenül és természetben örökölte anyjától, hanem az ettől kapott pénzen vásárolta, ez az ingatlan-jutalék az ő szerzeményi vagyona, melyből az anyától kapott pénz, mint ági vagyon hárul vissza. (P. I. 4604/1917. MD. XII. 84.) Nem ági vagyon az, amelyet az örökhagyó örökösíársaitól való megváltás útján szerzett. (Rp. I. 3086/1916. MD. X. 180.) Testvértől megváltás útján szerzett vagyon elveszti ági jellegét. (P. I. 1899,1921. — MD. XV. 22.) Az egyik osztályos testvértől vissztsher ellenében megszerzett apai vagyon a szerző félre nézve nem apától hárult ági, hanem szerzeményi vagyonnak tekintendő. (Rp. 4711/1921. — MD. XV. 102.) Az adásvétel útján szerzett vagyon szerzeményinek tekintendő akkor is, ha ági értékből vétetett és az ekként szerzett vagyonból csak a szerzésre fordított érték adandó ki mint ági érték. (P. I. 3640/1922. — MD. XVIII. 14.) Az ági vagyonnak jövedelme: szerzeménynek tekintendő. (8505/1903. Gr. II. 117.) A kir. Kúriának állandóan követett gyakorlata szerint, ha a szülők gyermeküknek oly módon vesznek ingatlant, hogy annak tulajdonjogát közvetlenül a gyermek javára kebeleztetik be, a gyermek nem az ingatlannal, hanem annak vételárával tekintendő megajándékozottnak, tehát a vételre fordított összeg lesz a gyermek ági vagyona, mig az ingatlan annak szerzeményi vagyonává válik. (P. I, 275/1925. Mjog Tára VII. 57. Állandó gyakorlat, lásd: E. H. 227. sz. és több határozatot fentebb a Mt. 1795. §-nál.) A nő külön vagyonának kielégítéséül a férj hagyatékából átengedett vagyon ági értékkil nem terhelhető, mert a nő tekintet nélkül a hagyaték öröklött vagy szerzett mivoltára, a hagyatékból való teljes és elsősorban való kielégítését követelheti és ebben az ági vagyon hiánya miatt nem korlátozható. (702/1914. MD. IX. 227.) Ha a nő az ági vagyont képező ingatlan íelerészét közjegyzői okirat alapján férje nevére iratja, úgy ebben félreismerhetetlenül nyilvánul az ő ajándékozási szándéka, minél-