Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

90 Mt. 1794. §. Az államkincstár öröklése. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az örökbe­fogadó szülőt az örökbefogadott gyermek után törvényes örök­lési jog nem illeti. (P. I. 4279/1912. MD. VII. 136.) A törvénytelen (házasságon kívüli) gyermek utáni öröklésre nézve 1. az 1788. §. kapcsán 6. alatt közölt határozatokat. Az államkincstár öröklése. 1794. §. Ha más törvényes örökös nincsen, az állam­kincstár a törvényes örökös. Olyan vagyonban azonban, amelyet az örökhagyó a házastársától örökölt, az államkincstárt megelőzve a törvényes örökösödés rendje szerint törvényes örökösök annak a házastársnak rokonai a nagyszülőkig bezárólag, akitől az örökhagyó mint házastárs a vagyont örökölte. Atyjának hagyatékában más örökös nemlétében az államkincstárt megelőzve a házasságon kívüli gyermek a törvényes örökös, ha atyja őt közokiratban magáénak elismerte. Kiegészítő szabály a 2081. §-ban. Az első bekezdés megegyezik a mai joggal, amelyre vonat­kozó joganyagot alább közöljük. Merőben uj ellenben a 2. bek. amely szerint az államkincstárt megelőzik a házastárs rokonai (a sógorok) a nagyszülőkig bezárólag, de csak az illető házas­társtól örökölt vagyonra nézve, úgy hogy ez a szabály tulajdon­képen tovább fejlesztése az ági öröklés alapgondolatának, amely ismét az ősiségben megnyilvánult vezéreszmének — a családi vagyon konzerválásának — modernizált alakja. Merőben uj a 3. bek. is, mely szerint a közokiratban elismert házasságon kívüli gyermek teljesen kiszorítja a hagyatékból a kincstárt, melynek érdekeinél a Mt. igen helyesen előbbrevalónak tekinti ezt a köz­vetlen vérségi kapcsolatot. ld. törv. szab. 1. 18. §. A szent korona ügyvédének öröklése ott, hol sem törvényes, sem végrendeleti örökö­sök nem léteznek, minden vagyonra különbség nélkül ki­terjed. V. ö. 1894: XVI. t.-c. 114—116. §§.

Next

/
Thumbnails
Contents