Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1788. §. Törvénytelen gyermek öröklése. 71 lius 1.-én hozott határozata.) Ha tehát annak egyes rendelkezései sem a társadalom jogérzetével, sem a természet rendjén nyugvó szabályozás követelményeivel többé összhangban nem állanak, azoknak a korszellem által követelt módosítása elől a jogszolgáltatás szervei el nem zárkózhatnak. A törvényes gyakorlat azonban, mely szakított a régi szokásjognak merev álláspontjával, nem állhat meg azon a félúton, mely szerint a törvénytelen gyermgk csak akkor tarthat igényt anyja után a törvényes öröklésre, ha annak törvényes leszármazói nincsenek, — mert ugyanazok a kényszerítő okok, mslyek a bíróságokat a fentjelzett esetekben a régi szokásjogtól való eltérésre indították, fennforognak akkor is, midőn az" elhalt anya törvényes gyermekek mellett törvényteleneket is hagy hátra; a vérségi kapocs, a szeretet köteléke ez utóbbi esetben is ugyanaz, mint törvényes gyermekek nemlétében. E megoldás mellett szól a törvényes öröklési rendnek egyik alapeszméje: a viszonosság is, mely hazai jogunkban is a természetes és következetes igazságosság folyományaként döntő súlylyal bír (Werbőczy Hk. I. 20. c. 4. §., 47. c. 4. §., 53. c. 10. §. 119. c. 2. §., 121. c. 2. §., Frank idézett munkája I. 254. §. 2., 258. §. végén, 270. §. 4. bekezdése végén és az utolsó előtti bekezdés), mert az igazságérzstet mélyen sértené az olyan jogrend, mely az anyát a törvénytelen gyermek után törvényes öröklésben feltétlenül részesíti, ellenben a törvénytelen gyermektől megtagadja a törvényes öröklési jogot abban az esetben, midőn az anya törvényes gyermeket is hagyott hátra. Ezekhez járul még az a körülmény, hogy az ország azon nagy területein, hol az ausztriai polgári törvénykönyv van érvényben, a törvénytelen gyermík az anyja után a törvényessel együtt és egyenlően örököl és hogy a magyar polgári törvénykönyv tervezete is, követve az általános jogi meggyőződést, hasonló szabályozást hoz javaslatba. (1906. nov. 9. PHT. 216., MD. I. 1.) Ugyanígy: 6059/1904. Dt. 4. f. III. 133. E. H. 563. sz.: Ha az anya, aki törvénytelen gyermeket hagyott hátra, előbb hal meg, mint az a rokona, aki után az ily anya örökölt volna, törvénytelen gyermekét a képviseleti elv alapján az anyának említett rokona után törvényes örökösödési jog illeti meg és viszont. (1915. január 13. 2488/1914. PHT. 563. Grill XVI. 887.) E. H. 564. sz.: A törvénytelen gyermek törvényes örökösödési jogosultságára a jelenleg hatályban levő joggyakorlat irányadó akkor is, ha az örökség megnyíltakor ellenkező bírói joggyakorlat volt hatályban. (P. VII. 531/1916. PHT. 564.) Az anya vagyonában törvényes leszármazók léte esetén is a törvénytelen gyermeket is az örökösödési jog megilleti. (1905. szept. 27. — 6059/1904. Gr. II. 77. Azonos: 3537/1904., 8583/ 1902., 1926/1883.) Ellenkező régebbi döntések, mely szerint a törvénytelen gyermek csak akkor örököl, ha az anya után tör-