Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 641. §. 95 a későbbi házasfelek bármelyikének e törvény hatályosságának területén levő lakhelye szerint illetékes bíróságnál az 1894: XXXI. t.-c. 116. §-ának esetén kívül is megindítható. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos. Mi. Mig a 639. §. a magyar állampolgároknak, addig a 641. §. a külföldieknek házassági pereire vonatkozó illetékességi szabályokat állapítja meg. Külföldiekre nézve a 641. §. lényegileg az 1902. évi június hó 12-én a házassági bontó- és váltóperek tárgyában kötött és az országgyűlés által is már elfogadott hágai nemzetközi egyezményben megállapított illetékességi szabályokat fogadja el. Indokolja ezt már az is, hogy azok az államok, amelyek a hágai konferenciának ezeket a határozatait elfogadják, a magyar bíróságoknak külföldiek házassági pereiben hozott ítéleteit csak ezeknek az illetékességi szabályoknak megtartása esetében fogják elismerni. A harmadik bekezdés szükségessége a házasságjogi törvény 116. §-ának rendelkezéséből folyik. E szerint ugyanis külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak abban az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házasfelek polgárai. Ennélfogva megtörténhetik az, hogy a férj, aki magyar állampolgár volt, külföldi állampolgárságot szerezvén, külföldön új házasságot köt annak ellenére, hogy korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincsan. Mivel mind a férj, mind a későbbi házastárs külföldi, a korábbi házastárs — aki magyar állampolgár maradt — nem indíthatna pert az utóbbi házasság érvénytelenítése iránt a belföldön, ha a magyar bíróság ítélete nem hatályos abban az államban, amelyben a férj állampolgárságot szerzett. A 640. §. szerint a nő a magyar bíróság előtt ilyen esetben bontópert indíthat férje ellen. A 641. §. azonban arra is módot akar neki adni, hogy az első házasság fentartásával a második házasságnak érvénytelenítését bíróilag kimondathassa. Igaz ugyan, hogy ez az ítélet külföldön esetleg nem lesz hatályos, de a házastársnak arra esetleg belföldön lehet szüksége. Mindenesetre pedig helytelen volna, hogy a második házasság itt érvényesnek ismertessék el és a kettős házasság megszűntetésére a belföldön ne legyen mód. Ezt tekintve, a 641. §. illetékességet ad a hazai bíróságnak, ha a későbbi házasfelek bármelyikének e törvény hatályosságának területén lakhelye van. Megjegyzendő, hogy ez a §. csak a bírói illetékességet szabályozza, nem pedig azt, hogy mily esetben járhat el a magyar bíróság általában külföldiek házassági pereiben. Erről az 1894. évi XXXI. t.-c. 116—118. §-ai rendelkeznek, amelyeket a Pp. érintetlenül hagy.