Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)
Pp. 592—594. §§. 53 tenni, hogy a követelés és járulékai az adóstársakat egyetemlegesen, illetőleg minő arányban vagy egyenkint minő összegben terhelik. A meghagyás kézbesítése. 594. §. A fizetési meghagyás az adósnak, illetőleg az adósoknak hatályosan csak a meghagyást kibocsátó járásbíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. A kézbesítés az adós részére azon szabályok szerint történik, amelyek szerint az idézéssel ellátott keresetlevél az alperesnek kézbesítendő, hirdetmény útján azonban nem teljesíthető. A fizetési meghagyásnak az adós kezéhez szabály szerint történt kézbesítése az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésének hatályával bír. Ter. 12. §. A fizetési meghagyás tartamát, különösen az abban foglalt figyelmeztetést a kézbesítés alkalmával szóval magyarázza meg a kézbesítő az irat átvevőjének minden esetben, tehát akkor is, ha az irat átvevője olvasni tud. A megmagyarázás megtörténtét a kézbesítési vevényen tanúsítani kell. A Pp. általában az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére vonatkozó szabályokat terjeszti ki a fizetési meghagyás kézbesítésére. De több tekintetben még inkább megvédi az adós érdekeit. így — eltérően a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó szabályoktól — a fizetési meghagyást csak az azt kibocsátó járásbíróság területén vagy székhelyén lehet kézbesíteni, vagyis a közönséges fizetési meghagyás intézménye csak lokális jogérvényesítési eszköz. További eltérés, hogy a kézbesítés hirdetmény útján nem történhetik. Az ismeretlen helyen tartózkodó adós részére kinevezett gondnok a fizetési meghagyás ellen úgyis ellentmondással élne és a fizetési meghagyás már ebből az okból is előreláthatólag célját tévesztené. A Pp. nem zárja ki a fizetési meghagyásnak posta útján való kézbesítését. Az 594. §. 3. bekezdése a fizetési meghagyásnak az adós részére szabályosan történt kézbesítését a keresetlevél kézbesítésének hatályával (147. §.) ruházta fel. A Ter. 12. §-a ismét megszabja <a kézbesítőnek xnegmagyarázási kötelességét, amelyet már az 1893: XIX. t.-c. 7. §-a tartalmazott.
