Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

411 Bányabíráskodás. A bányabírósági hatóságot gyakorló járásbíróságok (583. §.) hatáskörébe tartoznak a sommás (rövid útu) viszszahelyezési és határperek. Ezeknek a pereknek ellátására a törvényszék egyik bírói tagját rendeli ki a járásbírósághoz. Az ilyen kirendelt bíró egyebekben a törvényszék kötelékében marad. Mi. A bányabírói hatáskör nagyban és egészében a mai jognak (1871: XXXI. t.-c. 21. §.) megfelelően van megállapítva. A Pp. azonban tartózkodik a bányaügyek felsorolásától és ehelyett szabatos és a bányajog terminológiájának jobban megfelelő elvi rendelkezésekkei határozza meg a bányabírói hatóság körét, ami lehetővé teszi az e részben felmerülő kérdéseknek egységesebb alapon megoldását és ily módon hozzájárul az eddigelé gyakrabban előfordult kétségek eloszlatásához. Az 1. ponthoz: Az 1871: XXXI. t.-c. 21. §-a nem különböztette meg elég határozottan a bányajogosítvány és a bányatulajdon fogalmait, holott az anyagi bányajog szerint ez a két fogalom különböző szempont alá esik. A bányajogosítványok alatt, amelyek az ált. bányatörvény 5. §-ában vannak meghatározva, a fentartott ásványok felkeresésének és művelésének jogát az államhoz való vonatkozásában kell érteni, míg a bányatulajdon, melynek tárgyi körét az ált. bányatörvény 109. §-a határozza meg, az ásványok művelése tárgyában az államtól szerzett bányajogosítványnak a jogi forgalomban a közönséges polgárjogi tulajdon módjára jelentkező szerepét jelzi. Az 584. §. 1. pontja a bányajogosítványok szerzése és fennállása tekintetében felmerülhető vitás kérdéseket foglalja össze. Természetesen csak azokról a vitás kérdésekről lehet itt szó, melyek a magánosok között támadnak (magánjogi vitás kérdések), nem pedig a közjogi természetű, azaz azokról a kérdésekről, amelyek a bányajogosítványok adására hivatott hatósággal szemben merülnek fel. Csakis az oly vitás kérdéseket lehet a bányabírói hatáskörbe utalni, melyek a bányatörvény különszerű szabályai alá esnek; a közönséges magánjogi alapon elbírálandó jogviták a rendes bírói hatáskörbe tartoznak. Az 1. pont alá esik különösen az 1871. évi XXXI. t.-c. 2. c) pontjának esete is. A 2. pontban kifejezésre jut az ú. n. bányabirtokbírósági hatáskör (1871: XXXI. t.-c. 21. §. 1. pont és 2. a) pont) a Pp. 39. §-ának megfelelő szövegezésben. A birtok- és határpereket a 4. pont említi. A 3. pont megfelel az 1871: XXXI. t.-c. 2. b) pontjának. Ez a pont kizárja a bányabírósági hatáskörből azokat a pereket, amelyek a bányatulajdon tárgyai künnfekvő alkotó részeinek a bányaüzemmel össze nem függő használására vonatkoz-