Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Kp. b72. §. 29 alapperben efogadott tényállást mennyiben módosítják, az ügy érdemére tartozik. (P. II. 340/1916. Pdt. II. 418.) Az a kérdés, hogy az újító által felhozott, az alapperben nem használt, a per lényegét érintő új bizonyítékok bírnak-e bizonyító erővel, az újított per érdemére tartozik és így az a perújítás megengedhetése szempontjából vizsgálat alá nem vehető. (Rp. VIII. 10.896/915. Pdt. II. 420.) Peres feleknek az alapperben volt perbeli állása az újított perben meg nem változik. Ha a felülvizsgálati bíróság — az alsóbíróságokkal ellentétben — a perújítást megengedi, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, ennek a per- és fellebbezési költségek viseléséről rendelkező részét hatályon kívül helyezi és az elsőbíróságot arra utasítja, hogy a perújítási keresetnek az érdemben, valamint az összes perbeli költségek viselésének a kérdésében is határozzon. (P. II. 7894/1913. P. Pdt. II. 424.) Elhalt ügyvéd irodájában kézbesített és ekként jogerőre nem emelkedett ítélet ellen beadott perújítási keresetet, mint fellebbezést kell elbírálni. (P. VII. 4673/1923. Pdt. IX. 126.) A perújításnak a per főtárgyára nézve való megengedése maga után vonja azt, hogy az újított perben a járulékos követelés jogossága és mennyisége is tárgyaltassék: mert az újított perben a perújítási kérelem keretében s annak korlátai között az ügy érdemében mindazok a kifogások felhozhatók, amelyek az alapperben érvényesíthetők lettek volna és e tekintetben csak az az eltérés van, hogy az alapperbeli tényállással szemben a bizonyítás a perújító felet terheli. (P. VII. 8581/1925. Pdt. XI. 56.) A peresfelek az alapperbeli állásukat a perújítás során is megtartják. Perújító alperes az újított perben új viszontkeresetet támaszthat, ha az a Pp. 189. §-ában megszabott előfeltételeknek megfelel. (P. V. 1664/1925. Pdt. XI. 87. sub. I—II.) Habár az alapperben megítélt kölcsönös pénzköveteléseknek a gazdasági viszonyok eltolódása folytán való átértékelésére a peresfeleknek alapperbelí keresete, illetve ellenkérelme nem teríedt ki, ebben a kérdésben tehát az alapperbeli ítéletek ítélt dolgot nem tartalmaznak, minélfogva ebben a tárgyban perújításnak nincs ugyan helye, de mert ezek a követelések szorosan összefüggnek azzal, hogy az örökösödési kereset menynyiben vezet sikerre, nevezetesen, hogy a peres vagyonra mily terjedelemben érvényesül a felperesek utóöröklési joga s mily terjedelemben az alperesek öröklési joga, a dolog természetéből folyik, hogy e pénzkövetelések mennyisége is a perújításí keresetek érdemi elbírálásra utalt részével együtt újból döntés tárgyává teendő s e döntés folyamán helye lehet annak is, hogy ezek a pénzkövetelések mint öröklési jogviszonyból származó követelések a gazdasági viszonyok eltolódása folytán a peres-