Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

196 Gondnoksági eljárás. kes, amelynek területén az elsőfokban eljárt gyámhatóság­nak székhelye van. 731. §. Az eljárásra a 704—708., 710., 714. és 716. §-okat megfelelően kell alkalmazni. Az eljárásban a felperes, az árvaszéki ügyész és a gyám vesz részt. A bíróság a keresetet akkor is hivatalból visszauta­sítja, ha azt az 1877: XX. t.-c. 22. §-ában meghatározott három hónapi határidő eltelte után terjesztették elő. Az árvaszék a keresetlevél vétele után a gyámható­sági eljárás iratait a bírósághoz átteszi, mely azokat a ki­küldött vagy a megkeresett bírónak kiadja. A törvényszék a jogerőre emelkedett ítéletet a gyám­hatósági iratok visszaküldése mellett az árvaszékkel közli. A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye. Jegyzet. Költség 1. a 714. §. jegyzetét. Mi. Az 1877: XX. t.-c. 22. §-ia megtámadási jogot ad az atyának az ellen a gyámhatósági határozat ellen, amellyel a gyámhatóság az atyai hatalom gyakorlatát megszüntette. Ebben az esetben az atyai hatalom gyakorlatának megszűnése kérdé­sében a bíróság határoz. Szükséges tehát annak az eljárásnak a szabályozása, amelyet ebben a kérdésben követni kell. A 3263/81. sz, igazságügymin. rendelet 21—27. §-aíban tar­talmazza ennek az eljárásnak szabályait, amelyekkel nagyrész­ben megegyezik a Pp.-ban foglalt szabályozás. Az eljárás a je­len címbe foglalt egyéb eljárásokkal hasonló természetű lévén, az azokra vonatkozó szabályoknak erre az eljárásra kiterjesz­tése indokolt, A 731. §. harmadik bekezdésének rendelkezését az eljárás egyszerűsítése s gyorsítása indokolja. Felesleges munka- s költ­ségpazarlás lenne, ha tárgyalást tartana a bíróság akkor, amikor már a keresetlevél elintézésekor nyilvánvaló, hogy a megtáma­dás az 1877: XX. t.-c, 22. §-ában megszabott praeclusív határidő letelte miatt nem érvényesíthető. Jegyzet. 1877: XX. t.-c. 2. §. Megszüntethető továbbá az atyai hatalom, ha az atya gyermeke tartását és nevelését tel­jesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét, vagy testi jólétét, vagy ha gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszé­lyezteti. Az atyai hatalom megszüntetésének a jelen szakaszban meghatározott ez eseteiben, a gyámhatóság a tényállás kiderí­tése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után határoz. Ha azonban az atya a gyámhatóság ezen határozatában meg

Next

/
Thumbnails
Contents