Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

192 Gondnoksági eljárás. kérni fogják, ha pedig esetleg nem kérik, ennek okát személyi, családi vagy kíméletet igénylő más tekintetekben kell keresni: ezek a szempontok indokolják a mai jog (1877: XX. t.-c. 31. §,, 1885: VI. t.c-. 3. §., 3263/81. sz. igazságügyin, rend. 30. §.) azon szabályának a fenntartását, amely a távolabbi rokonokat a keresetindítás jogából kizárja. A rokonokon kívül még a község érdemel védelmet, amely elszegényedése esetében a gyengeelméjűt vagy tékozlót eltartani lenne köteles; mihez képest a 721. §, az 1885: VI. t.-c. 4. §-ának esetében a község érdekeinek védelmére az árvaszéki ügyésznek is kereseti jogot ad. (A mai joggal (1885: VI. t.-c. 4. §.) szemben azonban úgy rendelkezik a Pp., hogy a gyengeelméjűség és a tékozlás miatt gondnokság alá helyezést az árvaszéki ügyész ne csak a község terhelésének veszélye esetében, hanem bármikor kérhesse. A gondnokság alá helyezés a gondnokság alá helyezendőnek védelmét szolgálja, a rokonok nem mindig e védelem szempontját tekintik döntőnek, némely embernek fellépésre jogosult rokonai nincsenek is, maga pedig ügyeível nem törődik; ezeknek szükségük van a gyámhatóság védelmére, melyet a mai törvény mellett csak korlátoltan nyerhetnek. A javaslat ezen kíván segíteni, L. alább Ib. a.) Minthogy elmebeli fogyatkozása vagy káros szenvedélye miatt elsősorban magának az abban szenvedő személynek van védelemre szüksége, az 187.7: XX. t.-c. 31. §-a a gondnokság alá helyezendőt is felruházza a gondnokság alá helyezés kérésének jogával. Mivel azonban ebben az esetben sem a hozzátartozóknak, sem a közérdeknek nincsen oly ellenérdeke, amely a gondnokság alá helyezés kérdésének vitássá tételét indokolná, a Pp. e részben fenntartja a mai eljárásnak azt a szabályát (39, §.), mely szerint a gondnokság alá helyezendő nem keresettel, hanem kérvénnyel kéri a gondnokság alá helyezést és kérelmére a gondnokság alá helyezés föltétlenül elrendelendő; netaláni visszaélés kizárása végett azonban a személyazonosság igazolására nézve szigorú szabályokat állít fel a 722, §. A 723. §. a gondnoksági eljárás szabályait terjeszti ki arra az esetre, amikor gyengeelméjűség vagy tékozlás miatt nem maga a gondnokság alá helyezendő, hanem más jogosult kéri az eljárást. Eltérés csak abban van, hogy ügygondnok csak gyengeelméjűség esetében és akkor is csak a szükséghez képest nevezendő. Ez az eltérés a gondnokság ez esetének természetéből következik. A 724. §. a gondnoksági zárlatra vonatkozó mai törvényes rendelkezéseket tartja fenn. Ib. Az 1885: VI. t.-c. 4. §-a szerint gyengeelméjűség vagy tékozlás miatt csak akkor kérheti az árvaszéki ügyész a gondnokság alá helyezést, ha attól lehet tartani, hogy a község az