Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 702—703. §§. tozkodnak, ez utóbbiak, illetőleg a gyám, gondnok vagy rokonok kérelmére átruházható. 200. §. A gyámhatóság az illetékességet igényelheti, ha a gyámság vagy gondnokság alá jutottak vagyonának legnagyobb része területén fekszik. 201. §. A gyámhatóság illetéktelensége esetében is kivételesen köteles oly egyénekre nézve, kik a gyámsági vagy gondnoksági eset felmerültekor területén tartózkodnak, a halasztást nem tűrő intézkedéseket mindaddig megtenni, míg az illetékes gyámhatóság meg nem állapíttatott. 202. §. A gyámhatóság rendszerinti illetékessége mindaddig tart, míg a gyámhatósági teendőket az időközben illetékessé vált gyámhatóság át nem veszi. 203. §. A gyámhatósági illetékességnek megállapítása és a rendszerinti gyámhatóság gyakorlatának átruházása egy törvényhatóság területén lévő gyámhatóságok közt a közigazgatási bizottságot, — külön törvényhatóságok területén lévő árvaszékek között a belügyminisztert illeti, ha azok ez iránt egymás közt egyetértésre nem jutnának. A 200. §. esetében azonban az átruházás mindig a belügyminiszter rendelete által történik. A kérelem előterjesztésére jogosított személyek. 703. §. A kiskorúság meghosszabbítását kérhetik: a kiskorú szülői, a kiskorú gyámja, az árvaszéki ügyész, továbbá szülő nem létezése esetében a kiskorú nagyszülői, nagyszülők nemlétezése esetében bármely oldalrokona az unokatestvérekig bezárólag és a kiskorú gyermekének törvényes képviselője. A távollét vagy más ok miatt tartósan gáltolt szülőt vagy nagyszülőt nem létezőnek kell tekinteni. Mi. Azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a kérelem élőterjesztésére jogosítva vannak, tulaj donképen az anyagi jog körébe tartozik; az 1877: XX. t.-c. 9. és 4. §-a tartalmaz ugyan erre nézve némi rendelkezést, minthogy azonban ez a rendelkezés hézagos, ebben a fontos kérdésében pedig tüzetes szabályra van szükség, a perrendtartásba kellett azt felvenni. A 703. §, különben lényegében a mai eljárás 3. és 4. §-ával megegyezik. Annak kimondását, hogy az árvaszéki ügyész az illetékes gyámhatóság rendeletére kérheti az eljárás megindítását, feleslegesnek tartja a Pp. Az árvaszéki ügyész csak hivatali szerve a gyámhatóságnak, amiből nyilvánvaló, hogy csak a gyámhatóság rendeletére van az árvaszéki ügyésznek joga fellépni s őt önálló kereseti jog nem illeti.