Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

160 Eljárás a házassági ügyekben. tatja a felek bármelyikének kérelmére. Ebben az esetben a bíróság, ha az ügyet nem látja kellően előkészítve, elrendelheti a szükséges előkészítő iratok közlését. Jegyzet. Perképesség: 70—73. §§.; előkészítő iratok: 194—200. §§. Ha a házasság megszűnése után a volt házasfelek között folyamatban lévő házassági vagyonjogi perben a H. T. 89. §-a értelmében a vétkesség kérdését el kell dönteni, hivatalból kell az idevonatkozó összes ténykörülmények kiderítéséről gondoskodni. (P. III. 2752/1921. Pdt. VII. 109.) Ha a vagyonjogi kérdésben a bíróság akként határoz, hogy erre nézve az eljárást a kötelék tárgyában meghozott ítéletnek jogerőre emelkedése után fogja folytatni, a kötelék kérdésének tárgyalásával felmerült költség megtérítése iránt hivatalból tartozik a kötelék kérdésével együtt dönteni. (P. III. 1570/1925. Pdt. XI. 121.) 691. §. Az ítéletnek a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől rendelkező részét külön fellebbezéssel és ha a bíróság a vagyonjogi kérdésben külön határozott, az e tárgyban hozott ítéletet fellebbezéssel csak akkor lehet megtámadni, ha a vagyonjogi per tárgyának értéke ezer pengőt meghalad. Ez a szabály a fellebbezési bíróság ítéletére akként alkalmazandó, hogy az ellen külön felülvizsgálatnak, illetőleg felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a per tárgyának értéke ötezer pengőt meghalad. Jegyzet. A Ter. 2, §. S.e) és f) pontja szerint az eredetileg 500 illetve 2500 koronát kitevő s a 62600/1926. sz. rendelettél 1600, illetve 5000 pengőben megállapított értékhatár a házassági perben érvényesített vagyonjogi keresetnél a fellebezés korlátozása tekintetében a Pp. 691. §-ának 1. bekezdésében 1000 pengő (vagyis ezen egyetlen esetben kevesebb mint eddig volt) és a felülvizsgálat korlátozása tekintetében a Pp, 691. §-ának 2, bekezdésében 5000 pengő. Miután a Pp. idézett 691. §-a a pertárgy értékéről beszél és a Ter. idézett pontjai nem szólnak arról, hogy iltt nem a pertárgy értéke, hanem a fellebbezési (Te. 24. §.) illetve felülvizsgálati (Te, 37. §.) érték volnának értendők, kétséges lehet, hogy melyik érték szerint kell számítani. Nézetem szerint a fellebbezési illetve felülvizsgálati érték irányadó itt is, mert a Te, 24,, illetve 37. §-a ezt jelöli meg a fellebbvitel korlátozása tekintetében általában mértékadó gyanánt.