Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

142 Eljárás a házassági ügyekben. lépni jogosult; és ennek nem állhatja útját az, hogy a különélő felperes keresete a felek ágytól és asztaltól való különélésének elrendelésére nem irányul, hanem pusztán ideiglenes nőtartás megítélését célozza. A Pp. 674. §-a csak magyar állampolgárok között már megindított vagy az előzetes békéltetés után megindítandó házassági perekben nyerhet alkalmazást és a külföldi bíróság előtt folyamatban levő házassági per a Ht. 118. §-ában megengedett intézkedésekre hivatott magyar bíróságok hatáskörének a megállapítására befolyással nincs; a nőtartási per tehát a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (K. 1923. máj. 30. P. III. 136. sz.) A H. T. 102. §-a alapján az ideiglenes nőtartás attól a naptól kezdve illeti a nőt, amikor a bontóperben ebbeli igényét előterjesztette. Indokok jogerőre emelkedése a házassági perben. Az 1894. évi XXXI. t.-c. 83. §-ában megszabott hathavi határidő folyását sem az ideiglenes nőtartási pernek, sem a bűnvádi eljárásnak előzetes folyamatbatétele és iolyamatbanléte meg nem szünteti. (4903/1914. sz. Pdt. I. 256. sub. I.) Az ideiglenes nőtartás iránt folytatott sommás perben ítélkező bíróságok csak azt a kérdést bírálják el, hogy a nő különélése a férj magatartására vezethető-e vissza, amiből okszerűen következik, hogy a sommás perben ítélkezett bíróságok határozatai és ténymegállapításai a házasság felbontására irányuló perben ítélkező bíróságokra nézve ítélt dolog hatályával nem bírnak. (Rp. III. 2267/1915. Pdt. II. 185.) A törvényes gyermek tartása iránti perben hozott ítélet abban a részben, amely szerint az apát, nyilván csak ideiglenesen, gyermektartási díj fizetésére kötelezte, a bontóper indítása folytán hatályát csak akkor veszti, ha a bontóper bírósága a gyermektartás kérdésében hozott határozata jogerőre emelkedik. (Győri tábla P. III. 201/1918. Pdt. IV. 151. sub. II.) A férj és ennek atyja ellen érvényesített ideiglenes nőtartási követelés a házassági per bíróságának hatáskörébe nem tartozik. (P. III. 3942/1920. Pdt. VI. 39.) Az ideiglenes nőtartási per jogereje a felek házassági perében nem vehető figyelembe, még pedig sem a jog, sem az abban megállapított tényállás tekintetében; az ideiglenes nőtartási per adatait és különösen az abban megszerzett bizonyítékokat azonban a bíróság a házassági perben is mérlegelése tárgyává teheti. (P III. 4911/1924. Pdt. XI. 68.) A házasfél halála a per folyamán. 676. §. Ha az ítélet jogerőre emelkedése előtt a házasfelek valamelyike meghal, a per az érdemben nem folytatható és a hozott határozat az érdemben hatályát veszti-