Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

128 Eljárás a házassági ügyekben. viszontkeresettél élő alperes viszontvétkességének kimondását a H. T. 85. §. 3. bek. alapján kérheti. (P. III. 4818/1926. Pdt. XIII. 62.) Elállás a keresettől. 666. §. A felperes keresetétől az ítélet jogerőre emel­kedéséig az eljárás bármely szakában az ellenfél beleegye­zése nélkül is elállhat. Az eljárás folytatandó, ha a keresetet az erre szintén jogosított és az eljárásban résztvett felek valamelyike magáévá teszi. Ha a jogosított fél a szóbeli elállás alkalmával nincs jelen, az elállást vele közölni kell. Ebben az esetben, úgy­szintén, ha az elállás írásban történt, a jogosított fél a keresetet az elállás közlésétől számított tizenöt nap alatt teheti magáévá. A keresettől való elállás a viszontkereset tárgyalását nem gátolja. Egyébként ez a §. a viszontkeresetre is meg­felelően alkalmazandó. A megtámadásnak az 1894: XXXI. t.-c. 68. §-ában szabályozott visszavonhatatlansága érintetlen marad. A 186. §. házassági perben nem nyer alkalmazást. Mi. A 666. §. eltérően a 186. és a 187. §. szabályától, meg­engedi, hogy a felperes keresetétől az ítélet jogerőre emelkedé­séig bármikor elállhasson. Indokolja ezt bontó perben már az a körülmény, hogy a felperes az 1894: XXXI. t.-c. 82. §-a sze­rint a vétkes cselekményt a per folyama alatt is megbocsát­hatja, amit a per folytatására való kényszerrel gátolni nem le­het. Egyéb házassági perekben ís az alperesnek mindenesetre csak a házassági törvényen alapuló jognál fogva, de nem csu­pán a perből folyó jognál fogva lehet igénye arra, hogy a há­zasság felől ítélet hozassék. Ez utóbbi szempontot juttatja ér­vényre a 666. §. további rendelkezéseiben. A második bekezdés azt az esetet tartja szem előtt, amikor a keresetindításra szintén jogosított fél az elállás bejelentésekor jelen van. Ilyenkor, ha az eljárást folytatni kívánja, nyomban ki kell jelentenie, hogy a keresetet magáévá teszi. Ha pedig a fél az elálláskor nincs jelen vagy az elállás írásban történt, az elállást vele közölni kell, hogy arra nyilatkozhassék; a nyi­latkozattételre, nehogy a per sokáig függőben maradjon, tizenöt napi határidőt szab a Pp. Az ebben a §-ban említett viszontkereset alatt természe-

Next

/
Thumbnails
Contents