Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 650—651. §§. 113 56, §-ának b) pontja értelmében éppen a törvényes képviselő beleegyezésének hiánya miatt támadja meg, amikor tehát az árvaszéki ügyész tulajdonképen a törvényes képviselő álláspontját képviseli, ez utóbbi rendszerint nem lehet a cselekvőképtelen alperes képviselője és még kevésbbé lehet az olyan esetben, midőn a házassági törvény 59. §-a értelmében éppen ö támadja meg a házasságot. A Pp. szerint tehát ily esetben az 1877: XX. t.-c. 30. §. a) pontjának és 31. §-ának megfelelően a bíróság megkeresi a gyámhatóságot gondnok kirendelése iránt. Az 1894: XXXI. t.-c. 59. §-a esetében a törvényes képviselő vagy szülő csak utólagos gyámhatósági hozzájárulástól feltételezve, támadhatja meg a házasságot. Az eljárást ily esetben a 653. §. szabályozza. Ib. Annak a félreértésnek az elkerülése végett, mintha az ebben a §-ban előforduló cselekvőképtelenség alatt az első bekezdés utolsó sorában a házassági törvény értelmében vett cselekvőképtelenséget kellene érteni, a bizottság a „cselekvőképtelenek" szót e szavakkal helyettesítette: „törvényes képVISCIGÍTS szoruliicilí". Jegyzet. Az 1894: XXXI. t.-c. 127. §-át 1. a 634. §. kapcsán. 1894: XXXI. t.-c. 56. §. A megtámadásra jogosítva van: a) a 7. §. ellenére kötött házasság esetében, amíg a házastárs fejletlen kora tart, az igazságügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján a kir. ügyész, ezentúl maga a házastárs; 6J a 8. §. ellenére kötött házasság esetében a fejlett korát elért kiskorú házastárs, és amíg kiskorúsága tart, az ő gyámhatósága; c) az 53—55. §-ok eseteiben a kényszerített, tévedő vagy megtévesztett házastárs. A gyámhatóság a megtámadás jogát az árvaügyész által gyakorolja. Az a házastárs, aki fejlett korának elérése után a házasságot helybenhagyja (44., 65. §§.), azt a miatt, hogy a 8. §. ellenéi e köttetett, meg nem támadhatja. A bontó- és váló kereset. 651. §. Ha a felperes a bontó- vagy válókeresetet hűtlen elhagyásra alapítja, a 648., illetőleg a 649. §-ban megszabott eljárás lefolyását már a keresetlevélben igazolni kell. Bontó- és válóperben a keresetlevélben meg kell említeni azt is, hogy az előzetes békéltető kísérlet megtörtént, vagy hogy annak a 645. §. második bekezdése alapján nincs helye. Fabinyi: Polgári perrendtartás. II. s