Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

104 Eljárás a házassági ügyekben. kézbesíteni, ha pedig az átvételt megtagadja, nála kell hagyni. A békéltetés fontos okból megkeresés útján is történhetik. Ha a felek valamelyike betegség vagy más fontos ok miatt nem jelenhetik meg a bíróság előtt, a feleket külön is meg lehet hallgatni alkalmas helyen, esetleg megkeresés útján. Mi. Bontó és válóperekben a Pp. szerint a per tárgyalását rendszerint békéltető kisérletnek kell megelőznie. Kivételnek csak akkor van helye, ha a békéltetés vagy ismeretlen tartózkodás miatt nem teljesíthető, vagy pedig — mint különösen akkor, ha az ellenfél külföldön tartózkodik — tetemes nehézségbe ütközik. Az első két esetben nincs helye békéltetésnek, a harmadik esetben mellőzheti azt a bíróság. Az előzetes békéltetés, amelynek célja a házasság lehető fentartása és felbontásának a legszűkebb körre szorítása, ugyanazon az alapgondolaton nyugszik, mint az 1894: XXXI. t.-c. 99. §-ában megszabott különélés. Célszerűségét bővebben indokolni nem szükséges. Megszabják azt a európai perrendtartások általában és a mi jelenlegi házassági eljárásunkban is rendszerint előfeltétele az a bontó és a váló keresetnek. Az 1894: XXXI. t.-c. életbelépése előtti időben lelkészi békéltetés előzte meg a keresetlevél beadását; ezt azonban a bírói gyakorlat a törvény életbelépte óta mellőzte s ma csak bírói békéltetés van, amelyre a bíróság a keresetlevél elintézéséül a tanács elé tűz határnapot. Megfontolandó az a kérdés, hogy a békéltetést a keresetlevélben a kereset előadásával kapcsolatban kelljen-e kérelmezni, vagy az iránt a keresetlevél beadása előtt külön eljárásnak legyen helye. Az utóbbi mellett azt lehet felhozni, hogy a kereset beadása előtt több eredményt igér a békéltetés, a kereset beadásával azonban a házasfelek közötti személyes viszony annyira meg van már romolva, hogy ekkor már a békéltetés a siker kilátásával alig teljesíthető. Habár ennek az érvnek van súlya, még sem teszi a Pp. a kereset benyújtása előtti békéltetést kötelezővé. A kereset benyújtása utáni békéltetés mellett viszont azt lehet felhozni, hogy a békéltető bíró, ki a keresetből a házasság megbontásának okát már tüzetesebben ismeri, hathatósabban gyakorolhatja békéltető hivatását. Mindenesetre pedig a kereset benyújtása utáni békéltetés megtakarítja a békéltetés kérésének költségét. Ezeket az ellentétes szempontokat akkép egyenlíti ki a Pp,, hogy fentartva azt a szabályt, hogy a peres eljárást rendszerint meg kell előznie a békéltetésnek, a felekre bizza, hogy