Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 33—35. §§. 7& A 2. §. 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perekben illetékesség. 33. §. A 2. §. 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perek kizárólag annak a bíróságnak az illetékességéhez tartoznak, amelynél az illető cég bejegyeztetett, vagy ha a cégbejegyzést elmulasztották, amelynél a cég bejegyzendő lett volna. A cégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg. A cég annál a törvényszéknél jegyzendő be, amelynek kerületében a kereskedelmi telep van: 1875: XXXVII. t.-c. 16. §. Testületek, kereskedelmi társaságok, egyesületek stb. tagjainak a tagsági viszony alapján indított perére vonatkozó illetékesség. 34. §. Az a bíróság, amely a testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra és egyesületekre a 25. §. értelmében általánosan illetékes, azokban a perekben is illetékes, amelyeket ezek tagjaik ellen vagy a tagok egymás ellen a tagsági viszony alapján indítanak. A kereskedelmi társaságra általánosan illetékes bíróság előtt a társaság tagja ellen a társasági kötelezettségekért való felelősségen alapuló követelés iránt is meg lehet a pert indítani. A 25. §. érielmében a székhely alapítja meg az illetékességet. — A 34. §. feltételezi a társaság megalakulását. Vagyonkezelési, számadási perben illetékesség. 35. §. Vagyonkezelésből az abban érdekeltek közt felmerülő perek, ideértve a számadási pereket, az előtt a bíróság előtt is megindít hat ók, amelynek területén a vagyont kezelték. Ha a vagyonkezelés bírói felügyelet alatt történik, kizárólag az a bíróság illetékes, amely a felügyeletet gyakorolja, ha pedig az ügy ennek a bíróságnak hatáskörét meghaladná, az a törvényszék, amelynek kerületében a felügyelő bíróságnak székhelye van.