Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 32. §. 71 bizottságban, mind a képviselőház plénumában. E vita eredménye lett az a megegyezési megoldás, amely a Pp, 31. és 32. §-ában jut kifejezésre. A könyvkivonat csatolása: 129. §.: felmutatása 443. §. 2. p. Hogy ki a kereskedő, azt a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-c.) 3—5. §-ai szerint kell megítélni. Pénzbírság 63800/1926. I. M. sz. r. A második bekezdést a képviselőház vette fel, annak a megakadályozására, hogy könyvkivonati illetékesség alá vonjanak olyan alperest is, aki nem kereskedő. A Kt. 25. §-a szerint a kereskedő az ügyletet könyveli el; ennek a folyománya az, mikép a kereskedő a könyvnek bizonyító erejét nem terjesztheti ki idöbelileg akként, hogy az ügylet alapján a véleménye szerint őt megillető tőkekövetelés után esetleg követelhető kamatot időnként elkönyveli. A kamatnak időnként ekként elkönyvelése a könyv bizonyító erejének időbeli határait ki nem terjeszti. (P. V. 6484/1914. Pdt II. 33.) A Pp. 32. §-án alapuló illetékesség megállapítása céljából hiteles könyvkivonatot, alperes kereskedői mivoltáról való cégjegyzékkivonatot, továbbá felperes bejegyzett voltára hiteles cégjegyzékkivonatot, illetőleg helyhatósági bizonyítványt bekívánni nem szükségss. Mert a Pp. 50. §-ának harmadik bekezdése értelmében a bíróság az illetékesség megállapítására előadott tényállítások valódiságát, ha azok a köztudomással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek, csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja. Elég tehát, ha a keresetben előadatik, miszerint felperes bejegyzett kereskedő, alperes szintén kereskedő, s a kereset mellett egyszerű könyvkivonat van csatolva. (A budapesti közp. kir. járásbíróság 1915. febr, 6,-i teljes ülésén létrejött megállapodás. Pdt. I. 89. sub 1.) A K. T. 4. §-a értelmében a kereskedőkre vonatkozó ha tározatok a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók lévén . . , úgy felperes, mint az I. rendű alperes (közkereseti társaság) kereskedőknek tekintendők. Ezek szerint a kereset I. rendű alperest illetőleg a Pp. 32. §-ánál fogva, II. és III. rendű alperesét illetőleg pedig azért nem utasítható vissza hivatalból, mert ezek az alperesek az I. rendű alperesi cégnek tagjai: már pedig a közkeresti társaság, tagjaitól különböző, önálló jogalanynak nem lévén tekinthető, a társasági jogok és kötelezettségek alanyai maguk a társasági tagok, minélfogva a közkereseti társaság ellen indított perben általánosan, vagy különösen illetékes bíróság előtt a társaság tagjai ellen a K. T. 38. §-ában megállapított felelősségen alapuló követelés iránt pert lehet in dítani. (Bp. Tábla P. II. 2910/1915. Pdt. II. 443.) I. Számla nem pótolja a könyvkivonatot. — II. A könyvkivonat a pergátló kifogás kérdésében a Pp. 517. §-a alapján