Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pertárgy értéke. a hatáskörre befolyással van; a követelés leszállítása ellenben a hatáskört nem érinti. Mi. A 8. §, a mai gyakorlattal megegyezöleg a keresetlevél beadásának napját jelöli meg olyan időpont gyanánt, amelyben fennálló érték a hatáskör megállapításában irányadó. Későbbi időpontot, nevezetesen a keresetlevél kézbesítésének időpontját, azért nem lehet itt irányadóul venni, mert a hatáskör kérdése már az idézés kibocsátásakor lévén megvizsgálandó (140., 141. §§.), az értéket már a keresetlevél elintézésekor meg kell a bírónak állapítania, mert továbbá a keresetlevél beadása s annak kézbesítése között néha hosszabb idő telhetik el és a hatáskör kérdését, amennyiben az nem a fél kifogásától függ, ily hosszú ideig függőben hagyni nem célszerű. A 8. §. most tárgyalt szabályából következik, hogy az értéknek a per folyamán beállott változása, emelkedése vagy csökkenése a hatáskört nem érinti. Másként áll azonban a dolog akkor, ha a per folyamá* nem a per tárgyának az értéke, hanem maga a per tárgya változik meg, mert a felperes keresetét felemeli vagy leszállítja. A kereset felemelésének és leszállításának a bírói hatáskörre befolyását a 8. §. harmadik bekezdése szabályozza. Ha a ke reset felemelésének a hatáskör kérdésére befolyást nem tulajdonítanánk, ez oda vezethetne, hogy a felperes eredetileg járásbírósági hatáskörbe tartozó keresetét felemelvén, a hatásköri szabályokat az ellenfél kárára önkényűleg megváltoztathatná s esetleg elzárhatná a jogorvoslatok törvényes fokozatától az alperest, akinek erre a kereset összege szerint joga lenne. Ellenben nem károsodik az ellenfél azáltal, hogy a kereset leszállításával a több biztosítékot nyújtó törvényszéki eljárás folyik tovább is. Következménye ez különben a 11. §-ban kifejezésre jutó annak az elvnek, hogy nem sérelem a felekre nézve, ha a járásbíróság helyett a törvényszék intézkedett ügyükben. A leszállítás különben többnyire a megelőző tárgyalásnak, az ellenfél részéről történt fizetésnek stb, az eredménye. Az ellen fél arra nézve úgyis elutasító ítéletet kérhet. Visszás volna, valamint fölösleges költségre és munkaszaporításra is vezetne, ha a leszállítás után az ügy más bírósághoz tétetnék át. A 8. §. második bekezdése szerint lényegileg megegyezőlég a mai joggal a járulékok az értékek megállapításában nem jönnek tekintetbe, akkor sem, ha a járulékok a járásbíróság hatásköréhez utasított értéket magukban véve meghaladják. A 8. §. második bekezdésében előforduló felsorolás kimerítő (taxativ), vagyis nem minden járulék (mellékkövetelés) marad az érték megállapításában számításon kívül, hanem csak azok a járulékok, amelyeket ez a bekezdés tüzetesen felsorol, t. i. a haszon, ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is, a kár ós