Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

12 Bírói hatáskör. nak az a része, amely bizonyos szempontok szerint a bíróságoknak általában kiosztatott és az illetékesség nem egyéb, mint a bíróságnak egy bizonyos területhez kötött hatásköre, szemben más ugyanoly hatáskörű bíróságokkal, amelyet a felmerült ügyre nézve a törvényben megjelölt tények, az illetékességi okok állapítanak meg. A Pp. a jelen (első) címében az elsőfolyamodású rendes bíróságok hatáskörét szabja meg a pertárgy értéke és a jogviszony természete szerint, de a 4. §-ban meghatározza a felsőbíróságokat is. V. ö. Pp, 763. §. és Ppé. 26. §., továbbá Pp. 478. §., mely a fellebbezési és Pp. 525, §., mely a felülvizsgálati bíróságok hatáskörét szabályozza, Ad I. A bírói hatalom gyakorlása az állami fennhatóság folyománya és kiegészítő része lévén, nem szenved kétséget, hogy minden oly területen, amely tényleg Magyarországhoz tartozik s amelyen az állami fennhatóságot a magyar állam gyakorolja, a bírói hatalom gyakorlása is a magyar állam bírói közegeit illeti. Kétségtelen továbbá, hogy annak megállapítása és tanúsítása: vájjon valamely terület tényleg a magyar államhoz tartozik-e s tényleg a magyar állam gyakorolja-e rajta az állami fenhatósági jogokat, kizárólag az államhatalmat 'képviselő kir. kormány és pedig a kir. miniszterelnöknek a kir, belügyminiszterhez 1892. évi dec. 15-én 2498. sz. a. intézett átirata szerint a kormány nevében a belügyminiszter hatásköréhez tartozik és a magyar bíróságok oly esetekben, amidőn előttük valamely területnek a magyar államhoz való tartozósága kétségbe vonatik, a bírói hatáskör magállapítására vonatkozó határozatukat egyedül a kir, belügyminiszter kijelentésére és tanúsítására alapíthatják. (C. 93. okt. 23. 9961. I. 76. v. ö. C. 92. febr, 24. 876. M. III. 31.) Magyar állampolgárok között létrejött szerződésből folyó személyes kötelezettségek teljesítése iránti perben nem érinti a magyar bíróság joghatóságát az a körülmény, hogy az adásvétel tárgyát tevő ingatlanok időközben Magyarországtól elszakíttattak. (1925. okt. 1. P. V. 564. Pdt. XII. 25. — Ugyanígy: 4538/1925.) A polgári bíróság nem döntheti el azt a kérdést, hogy a két különböző közjogi terület telekkönyveiben egyaránt szereplő ingatlan hova tartozik; mindaddig tehát, amíg a telekkönyvi térkép és birtokrészletlajstromok vonatkozó tartalma hatályban van, a hazai bíróság az ingatlan tulajdonjogára alapított perben illetékes. (1918. szept. 3. Rp. IV. 1539. Pdt. V. 44.) A külföldi államokat és államfőket nemcsak közjogi jellegű államhatalmi cselekményekből kifolyólag, hanem — bizonyos