Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

A bíróságok osztályozása. 9 a bíróságok kinek a nevében hozzák ítéleteiket és más határozataikat. A bírói hatalom állami felségjog, mely az 1869: IV. t.-c. 1. §-a szerint a közigazgatástól el van választva és a Pp. 401. §. 1. pontja (valamint a Bp. 327. §-a, a közig, bíróságról szóló 1896: XXVI. t.-c. 136. §-a és a hatásköri bíróságról szóló 1907: LXI. t.-c. 20. §-a) értelmében „Ö Felsége a Király", illetve az 1920: I. t.-c. szerint „a Magyar Állam" nevében gyakoroltatott, a Te. fentidézett 1. §-a értelmében pedig ezentúl ,,a Magyar Szent Korona" nevében lesz gyakorlandó. Az államfő a bírói hatalmat nem személyesen, hanem az 1869: IV. t.-c. 3. §-a értelmében az általa az igazságügymíniszter ellenjegyzése mellett kinevezett ítélőbírák útján gyakorolja, akik ,,a törvények, a törvények alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek és a törvényerejű szokás szerint tartoznak eljárni és ítélni". (1869: IV. t.-c. 19. §.) Polgári ügyekben a bíráskodást (a polgári igazságszolgáltatást) elsősorban a rendes bíróságok gyakorolják, de megjegyzendő, a polgári rendes bíróságnak kivételesen büntető hatásköre is van. Rendes bíróságok (egyúttal királyi bíróságok, ú. m. kir. járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és Kúria) azok, amelyek elé tüzetes felsorolás nélkül szabályként minden ügy tartozik. A Pp. I. címében (1—69. §§.) csak ezekről szól. Vannak azonban polgári ügyek, amelyek nem tartoznak a rendes bíróságok elé, hanem külön szervezett kivételes bíróságokhoz vagy (nem bírói funkciókat is végző) közigazgatási hatóságokhoz vannak utasítva. Mindezeket a rendkívüli (kivételes, külön) bíróságok gyűjtőneve alatt foglalhatjuk össze, értvén rajtuk azokat, amelyek csak a kifejezetten eléjük utalt ügyekben járhatnak el, még pedig vagy véglegesen, vagy pedig csak ideiglenesen, azaz olyképen, hogy a határozatukkal meg nem elégedő fél a rendes bírósághoz, ,,a törvény rendes útjára" fordulhat. A rendkívüli bíróságok a fentebb említett szemponton (külön bíróságok és közigazgatási hatóságok) kívül a szerint is osztályozhatók, hogy: vagy királyiak, úgymint a m. kir. főudvarnagyi bíróság, a szabadalmi bíróság és felsőbíróság, a