Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

150 Képviselet. Pertársak. ják, a bíróság az eljárást ítélettel (181. §.) megszünteti és a jogosulatlanul fellépőt az okozott költségben elmarasztalja. A törvényes képviselő igazolása nem szükséges, ha a képviselet köztudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van. A törvényes képviselő fellépéséig a fél által, vagy annak nevében végzett cselekmények hatálytalanok, ha azokat a törvényes képviselő kifejezetten vagy hallgatólag jóvá nem hagyja. Mi. Minthogy a perbeli jog- és cselekvőképesség bírása a per létrejöttének egyik előfeltétele és hiánya bontó perakadály: ennélfogva ez a hiány a per bármely szakában hivatalból veendő figyelembe, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellenfél a perképesség hiányát a 180. §. 6. pontja értelmében, mint pergátló kifogást is érvényesítse. Hatályára nézve különbség van aközött, hogy a félnek perbeli jogképessége vagy cselekvőképessége hiányzik-e. A perbeli jogképesség nem pótolható és az eljárás e képesség hiánya esetében feltétlenül érvénytelen és megszüntetendő. Ellenben a cselekvőképesség, illetve a törvényes képviselet hiánya, valamint a törvényes képviselő igazolásának vagy netáni szükséges felhatalmazásának hiánya rendszerint pótolható. Ebben az esetben tehát első sorban a pótlást kell elrendelni. És ezért lehetséges az is, hogy a bíróság, ha a késedelem veszéllyel járna, az eljárást a kellően nem igazolt féllel, illetőleg képviselővel folytathassa, természetesen azonban véghatározatot a pótlásig nem hozhat. Ezt az utóbbi szabályt eléggé indokolja a veszély és az, hogy az a javaslatban megszabott korlátok közt nem okozhat kárt, mert a bíróság belátására van bizva, hogy mikor alkalmazza. Ez a rendelkezés különben analóg a 110. §. szabályával is, amely a meghatalmazás hiánya esetében hasonló eljárást ír elő. Ha a kitűzött határidőben a hiány nem pótoltatott, a bíróság megszüntető ítéletet hoz. A 75. §. negyedik bekezdése nem kívánja meg a törvényes képviselő igazolását akkor, ha a képviselet köztudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van. Köztudomású lehet pl. kisebb helyen az apának törvényes képviselői minősége; hivatalos tudomása lehet arról a bírónak más perhez csatolt gyámhatósági határozatból stb. A cselekvőképességnek és a törvényes képviseletnek a per folyama alatti megszűnése a 466. §. értelmében az eljárás félbeszakítását eredményezi.