Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. épentartása és a lakosság túlterheltetésének elkerülése végett a szükséges intézkedést megteszi. A községet a községi bíró képviseli. (P. 99. okt. 3. G. 71. T. IV. 537.) A községi bíró jogosítva van ugyan a község pereiben a községet képviselni s az e célra szolgáló meghatalmazást aláírni, de a képviseletnek anyagi felelőssége a közönségre csak akkor hárítható át, ha a pern2k vitele a községi képviselet határozatán alapul. (Gy. 525. 1908. dec. 7. G. II. 127. sz. T. XIII. 466.) A község ellen indított per folyamatbatételéről a vármegye alispánját a bíróság értesíteni köteles. (D. 1905. máj. 25. G. 53. T. IX. 359.) Olyan jogszabály nincs, mely a községi bírót arra kötelezné, hogy a község érdekében általa indított per viteléhez az alispán jóváhagyását kérje. (Gy. 510. 1909. jan. 13. 1908. G. 102. 17. T. XIII. 459.) A vármegyei tiszti ügyész a községet képviselheti. (P. 1900. nov. 13. G. 73. T. V. 523.) A községi iskola jogügyeiben a képviseletet a kir. tanfelügyelő gyakorolja. (D. 1900. aug. 16. G. 68. T. V. 314.) Az iskolai vagyon gyarapítására, a községnek a birtokrendezéskorát adott ingatlan visszaszerzése iránti perben nem a tanfelügyelő, hanem a községi bíró a tv. képviselő. (C. 904. jan. 7. 867. M. XV. 445.) Ha a községi bíró az úrbéres közönség bíróság előtti képviseletére az 1898: XIX. t.-c. életbeléptetéséig törvényes gyakorlatánál fogva hivatva volt is, nevezettnek ez a képviseleti jogosultsága a fentebb idézett törvény életbeléptetésével, hacsak őt a törvény életbeléptetése után a közös birtokosok elnökké meg nem választották, illetve az elnöki hatáskör gyakorlására m^g nem hatalmazták, megszűnt. (B. 900. jún. 7. II. G. 53. T. IV. 276.) Községi bíró a volt úrbéresek összességének perbeli képviseletét csak azok szervezetlenségéből kifolyó szükségességből gyakorolja, tehát külön felhatalmazás nélkül egyességet nem köthet, elismerést, lemondást nem tehet. (K. 1924. jan. 23. P. III. 7270/922. Ü. L. 1925. 44.) Az, hogy a rendezett tanácsú város elleni per indításáról az alispán nem értesíttetett, alperes pernyertessége esetében nem lényeges szabálytalanság. (P. IV. 4833/1924. Pdt. X. 72. — Nem lényeges a szabálytalanság akkor sem, ha a rend. tan. város a perben törvényesen képviselve volt és védekezett. V. ö. Kovács, Pp. magy. s. kiad. I. 235. 1. III. és IV.) A községi bíró a községnek átadott iskolaalapítványnak akkor is törvényes képviselője, ha az alapítvány kezelésére egy Fabínyi: Polgári perrendtartás. I. 10