Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §137 ről, mely a perbebocsátkozási engedélyt adta, engedélyeztetett. Az államvagyon s állami hatóságok kezelése vagy felügyelete alatt álló pénzalapokat érdeklő jogügyletekről kiállított okmányokban a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság (az uradalmi ügyeket illetőleg a kincstári ügyészségek) székhelyén lévő bíróságok illetékessége határozottan kikötendő. — Azon esetekben, midőn valamely eljárás a kir. kincstári jogügyi igazgatóság székhelyén kívüli helyen végzendő, annak teljesítésére a kir. kincstári jogügyi igazgatóság kebeléből egy alkalmas tisztviselő küldendő ki. Mindazon esetekben pedig, midőn az eljárás annak kellő ellátása iránti aggodalom nélkül, a fennálló törvények szerint és csekélyebb költséggel megtörténhetik, a kir. kincstári jogügyi igazgatósági tisztviselő helyett az ügy ellátásával az eljárás helyén székelő más alkalmas állami hivatal vagy állami hivatalnok, vagy végre valamely bejegyzett ügyvéd megbízható. (12. §.) A kir. kincstári jogügyi igazgatóság tisztviselőinek, magánosok jogi képviselete, vagy magánosok jogügyeinek közvetlen vagy közvetett ellátása hivatalvesztés terhe alatt tiltva van. A kir. kincstári jogügyi igazgató minden év végén és pedig legfelebb az év lefolyása utáni első hónapban a kir. kincstári jogügyi igazgatóság tevékenységéről ügyviteli jelentést köteles a magy. kir. pénzügyminiszter elé terjeszteni. Ezen jelentésnek mindazon adatokat kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik, hogy a pénzügyminiszter a kir. kincstári jogügyi igazgatóság ügykörének terjedelmét, az ügyek és különösen a perek elintézésének módját és egyes momentumait, a netaláni hátralékokat és a tisztviselők működését, valamint azok képességeit s alkalmaztatását megítélhesse. (15. §.). c) A szolgálati utasítás II. része a magyar kir. kincstári ügyészségekről: A magyar kir. kincstári ügyészségek közvetlenül a magyar kir. kincstári jogügyek igazgatóságának vannak alárendelve, mely hivatva van az egyes kincstári ügyészségek működését ellenőrizni, azok ügymenetéről legalább minden második évben a magyar kir. kincstári jogügyi igazgató, vagy egy általa kijelölt jogügyi igazgatósági tisztviselő által teljesítendő lustrátió útján meggyőződést szerezni; a felmerült hiányokat orvosolni, személyzetükre nézve a kinevezési jogot, úgyszintén a személyzet illetményeire nézve az utalványozási jogot a jelen utasítás 7. §-ában foglalt és az alább kijelölendő korlátozással, végül a személyzet fegyelmi ügyeiben az elsőfokú fegyelmi hatóságot gyakorolni. (18. §.) A magyar kir. kincstári ügyészségek a kir. kincstári uradalmakat érdeklő összes jogügyleteket — vonatkozzanak bár azok a mezőgazdasági s más uradalmi javakra, avagy az erdé-