Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 71—72. §§121 tása erdekében, hivatalból is figyelembe kell venni és a Pp. 340. §-a értelmében hivatalból is elrendelhető szemle útján az elmebetegségre és ennek fokára nézve a tényállást kell megállapítani. (P. III. 6664/1927. Pdt. XIV. 67.) A csőd hatása a perbeli cselekvőképességre: Az 1881: XVII. t.-c. 3. §-a nem érinti általában a közadós cselekvőképességét, ő tehát a maga részére megszerzett vagyon tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése végett a bíróságnál a szükséges lépéseket megteheti s e célból felfolyamodással is élhet. (1915. szept. 14. Pk. V. 1567. Pdt. II. 39.) A vagyonbukott a csődnyitás folytán perbeli cselekvőképességét nem veszti el, a csődtömeg perében tehát mellékbeavatkozóként részt vehet. (P- VII. 3163/1924. Pdt. X. 7.) Az alperes részvénytársaság csődbejutása folytán a pert nem az addigi ügyvéd, hanem a tömsggondnok ellen kell folytatni, mert ellenesetben a fellebbezési bíróság ítélete a tömeggondxiok kérelmére feloldandó. (P. II. 5532/1925. Pdt. XII. 21.) Az alperes, aki ellen az elsőbírósági ítélet meghozatala előtt a csőd megnyittatott s a további peres eljárás a csődtörvény 10. §-a alapján jogerősen felfüggesztetett, tovább már perfélként nem szerepelhet és felülvizsgálati kérelemmel nem élhet, de költségben sem marasztalható. (P. VII. 2448/1926. Pdt. XII. 76.) Az alperesnek, aki ellen az elsőbírósági ítélet elleni fellebbezési határidő lejárta előtt a csőd megnyittatott s így a fellebbezés beadására a Cs. T. 9. §-a szerint már csak a csődtömeggondnok volt jogosítva, a bejelentés alá eső s a csődtömeg ellen be is jelentett követelés tekintetében indult perben hozott elsőbírósági ítélet ellen beadott és a tömeggondnok által utóbb magáévá nem tett fellebbezését vissza kell utasítani; és ha a csődválasztmány által a tömeg képviseletére adott meghatalmazás a csődválasztmány alakulása körüli szabálytalanság miatt megsemmisíttetett és más, szabályszerűen alakult csődválasztmány által nem pótoltatott, a jogérvényes meghatalmazás hiányában eljárt ügyvédet az okozott költség viselésére kell kötelezni. És ily esetben a felperesnek módjában állván feljelentéssel szorgalmazni az alperes helyett jogosulatlanul eljárt ügyvéd ténykedésében szerinte fennforogni látszó fegyelemi vétség megtorlását, hivatalból eziránt intézkedés tételére szükség nincsen. (P. VII. 3764/1926. Pdt. XII. 64.) Törvényes képviselet. Pervitelre való különös felhatalmazás. 72. §. A törvényes képviselet, valamint a pervitelre való különös felhatalmazás szükségességét az erre nézve fennálló szabályok szerint kell megítélni.