Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

116 Perképesség. perképesség hiánya miatt szólni sem lehet. (Sz. 1907. júl, 2. S. 143. sz. T. XII. 781.) Perbeli jogképességgel bír a részvénytársaság akkor is, ha azt egy másik részvénytársaság alapította és részvényei az utóbbinak birtokában vannak. (P. IV. 1113/1921. Pdt. VI. 71.) Ha a külföldi életbiztosító-részvénytársaság a magyarországi fiókigazgatóságnak a perlési felhatalmazást megadta s ekként utólag felperesként perbe lépett, ezzel a perbeli jogképesség hiánya pótolva van. (P. IV. 3332/1923. Pdt. IX. 99.) A r. t. perbeli jogképessége szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a részvénytársaságnak követelésén kívül egyéb vagyona nincs, hogy működést nem fejt ki, üzlethelyiséggel és tisztviselőkkel nem rendelkezik. A törvényes képviselet hiánya a felülvizsgálati eljárásban pótolható s e végből feloldásnak is helye van. (P. IV.l 15/1927. Pdt. XII. 87.) A hitelezők kielégítéséig vagy biztosításáig a beolvadó részvénytársaság a külön kezelendő vagyontömegére nézve tovább fennálló jogi személyiségét és perbeli jogképességét nem veszti el, hanem azt továbbra is megtartja. (P. II. 7479/1928. Pdt. XIV. 110.) VI. Közbirtokosság, úrbéri közösség, legeltetési társulat: A közbirtokosság, ha kellő testületi szervezettel bir, jogi személynek tekintendő s a közös vagyon kezelése s a felett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir. (C. 1908. febr. 6. 2801/907. Mj. Dt. II. 80.) Ha a volt úrbéresek jogközössége nem az 1848. év előtt fennállott úrbéri kapcsolatból, hanem tisztán kötelmi viszonyból származik, nem személyösszességként, hanem egyenként és külön-külön állhatnak csak perben. (P. V. 5849/1914. Pdt. I. 188. sub I.) Az a körülmény, hogy valamely községbeli úrbéresek nincsenek kormányhatóságilag jóváhagyott szabályzattal önálló birtokossági testületként szervezve, nem akadályozza az általuk a politikai község ellen indított per érdemleges elbírálását; de az alperes nem fizetésre, hanem csak letétbehelyezésre kötelezhető. (1915. okt. 26. Rp. III. 3791. Pdt. II. 13.) A közbirtokosságnak egy községben lakó tagjai, jogaiknak az arányosítási perben leendő érvényesítése céljából külön érdekcsoporttá alakulni jogosultak és így, az általuk megválasztott elnök által képviselve, perképesek is. (1916. dec. 5. P. III. 6555. Pdt. IV. 109. sub I.) A legeltetési társulat perbeli jogképességéhez az alapszabályok jóváhagyásának közzététele, a törvényes képviselethez pedig az szükséges, hogy a közgyűlés az általa választott elnöknek a per vitelére felhatalmazást adjon. Mindezek pótlása a per során is történhetik; ez azonban kihatással van a per-