Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 61. §. 103 követett becsületsértés vagy rágalmazás, vagy ellene a per megindítása után tett bűnvádi vagy fegyelmi feljelentés magában véve aggályosság okául nem szolgálhat. A fél a bírót aggályosság okából többé nem kifogásolhatja, ha anélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert aggályossági okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő. A fél kifogására kizárt bíró részvétele miatt hivatalból feloldás: 504. §. 3. p.; 540., 543. §§.; e miatt perújítás: 563. §. 3. p.; 564. §.; kizárás a községi bíróságnál: 758. §. u. e. bek.; a választott bíróságnál: 774. §., 748. §. 3. p.; szakértő kizárása: 352., 353. §. A Pp. 61. §-a értelmében nem a peres fél ügyvédje, hanem csak a peres fél maga élhet kizárási kérelemmel és csak ez bir felfolyamodási joggal az e tárgyban hozott végzés ellen; de a fél oly aggályossági okot is felhozhat, mely az ő ügyvédje és a bíró közötti viszonyból származik. Az aggályosság kérdése minden ügyben külön és a kérdésben lévő ügyre való tekintettel bírálandó el. (Kolozsvári Tábla 1915. szept. 21. P. I. 2178. Pdt. I. 380.) Abból, hogy a bíró az eldöntendő tény- vagy jogkérdésre nézve valamely korábbi perben már bizonyos irányú jogi álláspontot foglalt el, a bíró elfogultságára és a Pp. 61. §-a értelmében a kizárás alapjául szolgáló aggályosságára akkor sem lehet következtetést vonni, ha a bírónak a korábbi állásponthoz való ragaszkodása és az újabbi pernek hasonló irányú eldöntése valószínűnek is látszik; és a kizárásnak csak akkor van helye, ha oly adatok merülnek fel, amelyek a döntés teljes pártatlanságát veszélyeztetik. (Bpesti tábla 1916. nov. 27. P. IV. 7643. Pdt. III. 30.) Olyan teljesen szubjektiv feltevések, amelyekből a fél arra következtet, hogy a fia büntető ügyében eljárt bíróságok tagjai a fia ügyében fiával szemben ellenszenvvel viseltettek, s ez okból elfogultak voltak, hogy továbbá az összes ottani bíróságok összes tagjainak a fia elleni ellenszenve és elfogultsága még vele szemben is fennáll, tárgyi adatok teljes hiányában nem szolgálhatnak okul arra, hogy a kizárási indítvánnyal megtámadott bírói testület tagjainak elfogulatlansága iránt kétséget támasszanak. (Pk. V. 4537/1921. Pdt. VII. 123.) Az ügyvédi megbízás folytán a megbízó nem jut az ügyvéddel szemben függési, illetve olyan érdekeltségi viszonyba, amelynél fogva a megbízó az ügyvédje által képviselt és az ügyvédhez egyébként is közel álló harmadik személyek ügyeiben elfogultnak volna tekintendő; a megbízó tehát az ugyan-