Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 59. §. 101 két fél irányában fennáll, és hogy az egész ügyben való eljárásból zárja ki a bírót akkor is, ha több pertárs, vagy a perben résztvevő több személy közül csak egynek irányában forog fenn. A 3. pont a bűnvádi perrendtartástól (64. §. 4. p.) abban tér el, hogy a gyámi s a gondnoki viszonyt csak addig tekinti minden ügyre kiterjedő feltétlen kizáró okul, amíg ez a viszony fennáll. Túlzott óvatosság lenna a bírót annak az egyénnek minden ügyében való eljárásból kizárni, akinek, valamikor talán egy évtizeddel előbb gondnoka volt; e részben teljesen elég a 4. pont rendelkezése s netán fennforgó aggályosság esetében a fél kifogása. A 4. pont két esetet foglal össze; az első esetre megjegyzendő, hogy törvényes képviselő a gyám vagy a gondnok is, aki tehát ezen az alapon a gyámi vagy gondnoki viszony megszűnése után is ki van a bírói eljárásból zárva (v. ö. 3. p.)f kizárási okul azonban csak a közreműködés ténye szolgál, mihez képest nincs kizárva az a bíró, aki a felek valamelyikének nem a per tárgyát képező ügyben, hanem más ügyben volt a meghatalmazottja vagy ügyvédje, vagy akinek meghatalmazását a fél visszavonta, még mielőtt az ügyben bármíkép közreműködött volna. Az 59. §-ban a Pp. a bírónak a féllel vagy a fél képviselőjével szemben fennálló ellenséges és peres viszonyát nem sorolja fel abszolút kizáró ok gyanánt, ami természetesen nem zárja ki, hogy ezek vagy a baráti vagy más benső viszony aggályossági ok gyanánt figyelembe vétessenek. Az 5. pontnak a rendelkezése, amely kizárja a bírót olyan ügyekben való eljárásból, amelyben tanúvallomást tett vagy szakértői véleményt adott, azon, már a Hármaskönyvben kifejezésre jutott perjogi elven nyugszik, hogy valaki a perben bíró és tanú egy személyben nem lehet. A Pp. eltérőleg a bűnvádi perrendtartástól, ez alól arra az esetre sem tesz kivételt, ha a bíró vallomása egyedül hivatalos úton tudomására jutott tényeknek előadásából áll vagy csak arra szorítkozik, hogy az ügyről semmi tudomása sincs. Szakértő kizárása: 352. §., kizárás a községi bíráskodásban758. ut. e. bek., a választott bíróságnál 774. §., 784. §. 3. p. /. p. Az, hogy a részvénytársaság vagyonára vonatkozó perben oly bíró vett részt, aki e társaság tagja vagy részvényese, semmisségi eset. (Smsz. 74. dec. 29. 20.452. T. ül. megáll. Dt. r. f. XIII. 8.) Az a körülmény, hogy az ítélőbíró vagy az ítélőbíróság eéY tagja a város képviselőtestületének is tagja, csak akkor állapítja meg a város elleni perben az érdekeltséget, ha a bíró résztvett azokon a közgyűléseken, ahol a perben sérelmesnek állított képviselőtestületi határozat hozatott. (D 96. ápr. 9. G. 30. II. 352.)