Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

94 Bíróság kijelölése. az örökhagyó felváltva Budapesten és H. községben lakott, és az 1894: XVI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében az összes érdekeltek között... létrejött megállapodás esetében... e járásbíróságok közül az egyébként illetékes bíróság a felek megállapodásában kijelölt másik bíróságnak köteles az eljárást átengedni, az összes érdekeltek magállapodására tekintettel a budapesti közp. kír. járásbíróságot kellett az eljárásra illetékes bíróságnak kijelölni. (Pk. I. 7033/1926. Pdt. XII. 11.) Perenkívüli örökösödési eljárásban felmerült illetékességi összeütközés folytán a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki az illetékes bíróságot. (Pk. VII. 986/1916. Pdt. II. 519.) A bíróság kijelölése az illetékességet megalapító körülmények hiánya esetében. 52. §. Ha a per e törvény hatályosságának területén megindítható, a bíróság illetékességének megalapítására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatok, az ügyben illetékes bíróságot a kir. Kúria jelöli ki. Mi. Lehetnek esetek, amelyekben a per magyar bíróság előtt indítandó vagy indítható meg, de az illetékességet megalapító körülmények hiányoznak vagy nem nyomozhatok ki. Nevezetesen magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó (status) per csak magyar bíróság előtt indítható meg, de ha a magyar állampolgár nem lakik, sem nem tartózkodik az országban, itt illetékes bírósága nem lenne. Nem nyomozható ki pl. a bíróság illetékességét megalapító körülmény akkor, ha vasúton elkövetett kárról van szó s nem lehet tudni, hogy az út melyik részén, mely bíróság területén követték el a kárt, a kártevőnek pedig más illetékes bírósága a belföldön nincs. Ilyen esetekben is a kir. Kúriának kell a kijelölést gyakorolni. A Pp. 52. §-a esetében azt, hogy a per e törvény hatályosságának területén megindítható, a kérvényben igazolni kell. (Pk. II. 6923/1915. Pdt. II. 467.) Ha a házasfelek a házasság megkötése után az életközösséget meg sem kezdették és így velük szemben utolsó közös lakásról szó sem lehet, a Pp. 639. §-ának az illetékességet megalapító körülményei tehát hiányoznak: a Pp. 52. §-a alapján bíróküldésnek van helye. (Pk. III. 410/1917. Pdt. III. 159.) A végleges nőtartásdíj felemelése iránti kereset a bontóperben eljárt bíróság kizárólagos illetékességéhez tartozik. Ha ennek székhelye idegen államhoz csatoltatott, bíróküldésnek van helye. (1922. nov. 14. P. III. 1990. Pdt. 33.) A Pp. 639. §-a értelmében a házasság semmisségének kimondását, megtámadását, felbontását és az ágytól és asztaltól