Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

91) Illetékesség vizsgálata. tént változását az ő terhére róni. Megakadályozza a kérdés ily eldöntése azt is, hogy az alperes a kézbesítés előtti bujkálással és lakváltoztatással a pert elodázza. A szabály alól csak ott van kivétel, ahol mint pl. a 29. §. esetében a törvény kifejezett rendelkezése szerint az illetékesség okát az idézés kézbesítése alapítja meg. Ugyanígy fizetési meghagyásnál (589. §.) és a községi bíráskodásnál (760. §.). Amikor a vevő a KT. 348. §-a alapján a vételár visszatérítése és ennél kisebb összegű kártérítés iránt keresetet indít, a könyvkivonati illetékesség, amely az egész keresetre nézve megáll, a Pp. 49. §-a értelmében nem szűnik meg azáltal, hogy alperes a vételárat a kereset beadása után visszafizeti és felperes ennek következtében a keresetet a kárkövetelésre leszállítja. (Bpesti tábla 6. P. 4771/1918. Pdt. V. 62. sub I.) Az illetékességnek, hiányának és a megalapítására előadott tényállítások valóságának vizsgálata. 50. §. A bíróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe. Ha az alperes a bíróság előtt jelen van vagy ha már perbebocsátkozott, a bíróság illetékességének hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg. Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megalapítására előadott tényállítások valóságát — ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek, — csak az ellenfél tagadása esetén vizsgálja. Mi. A Pp. álláspontja az illetékesség kérdésében a következő: 1. A kizárólagos illetékességet, amelyet a törvény köztekíntetekből szabályoz és amelytől a felek el nem térhetnek, a bíróság az eljárás egész folyamában hivatalból veszi figyelembe. E szabály alól a javaslat két kivételt állapít meg: a) az 540. §, szerint a bíróság a felülvizsgálati eljárásban a kizárólagos illetékesség hiányát sem veszi többé hivatalból figyelembe; b) a 677. §. szerint házassági perekben már a fellebbezési bíróság az illetékesség hiányát csak a 640. és 641. §§. esetében veszi hivatalból figyelembe. 2. Azokban az esetekben, amelyekben a törvény az illetékességet nem kizárólagosan állapítja meg, amelyekben tehát a törvény az illetékességre kevesebb súlyt helyez és a feleknek is