Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

78 Btk. 89—92. §-ok jogesetei Halálbüntetés kiszabása. 5. A Kúria az alsóbíróságok által kiszabott büntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem enyhítette; mert a vádlottak javára szóló enyhítő körülményeknek alig van erkölcsi jelentőségük. A cigány vádlottak büntetlen előélete köztudomás szerint nem jelent előéleti feddhetlenséget, a beismerés pedig felfedeztetésök után nem önként, hanem csendőrkézen, a szörnyű tények le-tagadhatatlanságának hatása alatt történt.. A harctéren tanúsított vitézség sem enyhítő, mert az a honpolgári kötelező hűség folyománya, amelyet ártatlan és védtelen jó emberek egész tömegének gyáva legyilkolásával szemben, mint ellenértéket odaállítani tiltja a jó erkölcs. (K. 6279 1922. — B. XVI. 37.) 6. Súlyosító körülmény az, hogy az ő terhére a legsúlyosabb beszámítás alá eső bűntetteknek háromszoros, egyéb bűntetteknek pedig nyolcszoros halmazata állapíttatott meg. Súlyosítók továbbá e bűncselekmények kitervezésének és végrehajtásának nagyfokú megrögzöttségre és szívós kitartásra valló körülményei: vádlottnak megelőzően lopásért büntetett előélete, hogy minden bűncselekményét önző, kapzsi, vagyoni haszonra irányuló, aljas célzattal követte el és hogy ráhatásával másokat is bűnbe vitt. Mindezek úgy számuk, mint nyomatékuknál fogva, olyan súlyosító körülmények, amelyek a javára fennforgó egyetlen enyhítő körülmény, t. i. a többi vádlottak tevékenységét is felderíteni segítő beismerése mellett is a törvényben meghatározott büntetésnek, nemcsak a Btk. 92. §-a alkalmazásával való rendkívüli enyhítését , de még a Btk. 91. §-ának alkalmazását is kizárják. (K. 328/1925. — B. XV1IL 34.) Előző bűncselekmény, folytatólagosság, halmazat, mint súlyosbító körülmények. 7. Nem súlyosító az, hogy a vádbeli bűncselekmény a vádlottlakta vidéken rendkívül elszaporodott. (K. 4767/1917. — Bj. LXX. 176.) 8. Gyújtogatás esetén hasonló bűntett miatt történt előző megbüntetés akkor is súlyosító körülmény, ha a két cselekmény között 10 év már letelt. (K. 2235/1898. — B. H. T. III. 272.) 9. Emberi élet ellen elkövetett szándékos bűncselekmény esetében súlyosító körülményül vétetett, hogy