Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

64 Btk. 79. §. sértegető testi bántalmazása nem szükséges. (K. 2037/1917. — B.i. LXX. 56.) 4. Közvetlenül fenyegető erőszakos nemi közösülés elhárítására szükséges cselekmény a tettesnek be nem számítható. (K. 1716/1888. — B. H. T. IV. 29Í.) 5. Felmentés jogos védelem címén, mikor a sértett a vádlottnak zsenge korú leányával erőszakos nemi érintkezést kezdett meg, mihez képest vádlottnak azon cselekménye, hogy ő a sértettet egy vaslapáttal megütötte, szükséges volt a leánya becsületét, erkölcsét és illetőleg testi épségét fenyegető veszély elhárítására. (K. 3179/1912. — B. VI. 119.) 6. Gyermekrablás esetében nem hivatkozhatik jogos védelemre a természetes apa, ki a cselekményt azért követte el, mert a gyermek az anyánál a züllés veszélyének volt kitéve; amennyiben módjában állott volna a züllés veszélyét a gyámhatóság igénybe vétele útján elhárítani. (K. 3783/1924. — Bj. LXXVII. 115.) 7. Nincs helye jogos védelem megállapításának azzal szemben, ki a lakásában tiltakozása dacára bennmaradó egyént testileg bántalmazza. (K. 426/1916. — Bj. LXIX. 90.) 8. Sértett jogos téren állott, mikor a vádlottat, azért, mert ez őt tulajdon házánál a legdurvábban sértegette: onnét kiutasította, sőt jogos és méltó felháborodásában reá vaslapátot fogott: ily körülmények közt vádlottnak távoznia lett volna kötelessége s midőn ő e helyett a jogos téren álló sértettet vasvillával súlyosan bántalmazta, nem volt valamely jogtalan támadás elhárítására szükséges védelem állapotában. (K. 3366/1910. — B. IV. 135.) 9. Jogos védelemben volt, aki testileg bántalmazta a felfegyverzett egyént, aki fenyegető magatartás mellett az udvarába behatolt. (K. 5752/1917. — Bj. LXXI. 41.) 10. A jogos védelem esete, mint beszámítást kizáró ok akkor is fennforog, ha a megtámadott elvétés (aberratio ictus) folytán nem megtámadóját, hanem harmadik egyént szúrt meg. (K. 4774/1907. — B. H. T. III. 261.) A támadás jogtalansága. 11. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki kihívó és támadó megtartásával maga provokálta az ellene intézett támadást. (K. 3631/1921. — Bj. LXXV. 65.) - Ugyanígy K. 3051/1924. - Bj. LXXVII. 66. — K. 4706/1918. — B. XIII. 7. 12. Aki mást oly helyzetbe hoz, hogy az — közel