Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

48 Btk. 71—73. zatosság egy részét végzi, nem feltételt nyújt, hanem okot valósít meg s így tettestárs; felel úgy a maga. mint a társa cselekvéseért s az ebből előálló okozatért: az eredményért. (K. 5787/1926. — B. XIX. 102.) 4. Tettes a rablásban az is, aki a sértett ellen erőszakot használ, hogy társa a dolgot annak birtokából elvehesse és az is, aki a helyzet felhasználásával a tárgyat elveszi. A társtettesség fogalma feltételezi a közreműködést az elkövetési cselekményben. (K. 10.261/1883. — B. H. T. IV. 289.) L: A tettességet és annak a bűnsegélytől elhatárolását l. az egyes tényálladékoknál. 71. §, A tettesek és azok felbujtói az elkövetett bűntettre, vagy vétségre határozott büntetéssel büntetendők. 72. §. A bűnsegédek büntetésének megállapításánál a kísérletre vonatkozó szabályok (66. \.) szolgálnak irányadóul. 1. Ámbár általánosságban és rendszerint a segéd büntetése enyhébb a tettesénél, a viszonyok alakulása és az egyéni enyhítő és súlyosító körülmények kölcsönös aránya folytán a tettes enyhébben büntethető, mint a segéd. (K. 1805/1884. — B. H. T. IV. 290.) 2. Bűnsegédi bűnrészesség miatt, a Btk. 72. §-a alapján kiszabott büntetés esetében a Btk. 92. §-át csak az esetben kell felhívni, ha a bíróság a büntetést kétszeresen fokozza le. ÍK. ,3332/1920. — B.i- LXXIII. 54.) 73. S. Ha a tettes súlyosabb büntetés alá eső cselekményt követett el, mint amelyre a felbujtó reábírta: a súlyosabb beszámítású cselekmény a felbujtót nem terheli. Ugyanazon szabály áll ;i bűnsegédekre nézve is. 1. A Btk. 73. §-ában kifejezésre jutott elv azokra a társtettesekre is alkalmazandó, akik az előzetesen elhatározottnál súlyosabb bűncselekményt követnek el, mint a többi társtettes, mert a Btk. 71. §-a értelmében a büntetésnek az alapja mindig az elkövetett bűntett vagy vétség. (K. 8083/1908. - B. III. 15.) 2. Ha enyhébb büntetés alá eső cselekmény követtetett el. mint amelyre a vádlott szándéka irányult, a