Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

38 Btk. 65. §. vember hó 23-án 29.601. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletben foglalt utasításnak megfelelően okmányilag megállapította volna s utóbb kiderült, hogy az elítélt magyar állampolgár, akivel szemben az országból való kiutasítás és a visszatéréstől való eltiltás, mint csak külföldiek irányában tehető intézkedések, nem voltak alkalmazhatók. (K. 2513/910. — B. IV. 122.) 2. A kiutasítás (Btk. 64. §.) csak akkor alkalmazható, ha arra a külföldi bűntettessel szemben valamely különös, az ítéleti indokolásban kellőleg kifejtett ok forog fenn. Megsemmisítés a Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján, mikor a Kúria úgy találta, hogy a kiutasításra alapos ok fenn nem forog. (K. 8034/1911. — B. VI. 23.) 3. Kiutasításra oly külföldi ítélhető, aki életmódjánál fogva veszélyes a belföldi társadalomra. — A Bp. 385. §-ának 2. pontja alá eső semmisségi ok kiutasításnak megállapítása oly esetben, mikor ily intézkedésre alapos ok nincs. (K. 1914. ápr. 21. 2795. — B. VIII. 116.) — Ugyanúgy K. 2190/1918. — Bj. LXXI. 16. IV. Fejezet. A kísérlet. 65. §. A cselekmény, mellyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem végeztetett: a megkezdett bűntett vagy vétség kísérletét képezi. A bűntett kísérlete mindig, — a vétségé azonban csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő. I. A kísérletnek az előkészülettől és a befejezett cselekménytől elhatárolására vonatkozó gyakorlatot 1. az egyes bűncselekményeknél. 1. A Btk. 65. ^-a második bekezdésének rendelkezése, mely szerint a vétség kísérlete csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő, csak a törvény által vétségnek nyilvánított cselekméj nyékre, nem pedig azokra is értendő, melyeket a bíró a rendkívüli enyhítés jogánál fogva a vétség büntetésével eléggé megtoioltaknak tartana, ha befejeztettek volna. (K. 7326/1895. — B. H. T. IV. 287.) 2. Ha valamely bűncselekmény levél útján követ-