Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 10—12. §. 15 ben, mikor az olasz kormánytól magyar állampolgár kiadatását Prágában elkövetett büntetendő cselekmény miatt, a cseh-szlovák kormány kéri, az olasz kormánynak joga van a kiadást a magyar kormánynak felkínálni. (K. 2382/1925. — B. XVIII. 33. — G. XVIII. 138.) 10. §. Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is: a magyar honosokra megállapított szabályok, — azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz: a külföldiekre megállapított szabályok alkalmazandók. A 17. § rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed. 1. Külföldi a külföldön elkövetett, a Btk. 7. §-ának 2. pontjában meg nem említett valamely bűntett vagy vétség miatt csak abban az esetben büntethető, illetve ellene a bűnvádi eljárás belföldön csak abban az esetben tehető folyamatba, ha kiadatásának helye nincs és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli. Ez a szabály arra a külföldire is alkalmazandó, aki a bűntett vagy vétség elkövetése után a magyar állam honosává lett. (K. 4288/1906. — B. H. T. 1. 2.) 11. §. Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a 8. és 9. eseteiben, nem indíttathatik meg a bűnvádi eljárás: ha a cselekmény, az elkövetés helyén fennálló, vagy a magyar törvény szerint nem büntethető; vagy azok egyike szerint megszűnt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte. 12. §. Ha a 8. és 9. eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb annál, amelyet ezen törvény megállapít: az előbbi alkalmazandó. 1. A magyar és külföldi büntetőtörvény összehasonlításánál az enyhébb büntetés meghatározása a Btk. 92. §-ának figyelembe vételével is történhetik. (K. 9995/893. — Bj. XXXIX. 84.)