Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

12 Btk. 6—7.4. lekményre a Btk. 5. §. érteimében egyedül és kizárólag a magyar Btk. szabályai irányadók. (K. 5368/1928. — B. XXII. 4.) Te r ü letenkív üliség. A rendőri büntető eljárás (65.00011909. B. M. sz. rendélet) 15. §-ában foglalt felsorolás szerint Magyarországon a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élveznek: az idegen államfők és kíséretük (családjuknak és egyéb kíséretüknek tagjai), továbbá az akkreditált diplomáciai képviselők, a diplomáciai misszió tagjai, a katonai és a műszaki attachékat is ideértve, úgyszintén mindezek családjának velüklakó tagjai; végül a diplomáciai misszióhoz tartozó egyéb személyzet tagjai is. de ezek rendszerint csak akkor, ha az illető külföldi állam polgárai. — Személyes mentesség egyes külföldi államoknak Magyarország területén működő konzuli tisztviselőit illeti meg, ha e tisztviselők az illető külföldi államnak polgárai. Bp. 31. §.: Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti: az esetről a oűnvádi eljárás megindítása előtt, vagy ha ez már meg volt indítva, ennek felfüggesztése mellett, jelentés teendő az igazságügyi miniszterhez, ki e tárgyban a nemzetközi szerződések és a gyakorlat alapján dönt. 6, Ezen kifejezés alatt „magyar honos" mindazok értetnek, akik a magyar állam területén honossággal bírnak. A monarchia másik államának honosaira amennyiben ezen törvény kivételt nem állapít meg — a külföldiekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazandók. Az állampolgárságra 1. az 1879:L. t.-c.-t. A 2. bek. az 1920:1. t.-c. 11. ^-a értelmében hatályát vesztette. 7. §„ A jelen törvény szerint büntetendő továbbá: 1. azon magyar honos, aki a Második Rész I., II., III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt — úgyszintén, aki a XI. fejezetben meghatározott pénzhamisítást külföldön követi el, amennyiben ennek tárgyát a magyar állami pénztáraknál fizetés gyanánt elfő-