Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 2. §. 7 5. Az a körülmény, hogy a minisztérium valamely közszükségleti cikkre nézve a kivitel tilalmát megszüntette, az illető közszükségleti cikk korábban — n kiviteli tilalom fennállása alatt — történt kicsempészésének büntetőjogi értékelését nem módosítja és így a Btk. 2. $-a nem alkalmazható. (K. 3521/1921. — B. XV. 28.) 6. A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922:XXVI. t.-c. 1. $-ának 3. pontja keret — (blankett) — törvény, mely keretének kitöltését más jogforrásra, nevezetesen minisztériumi vagy pénzügyminiszteri rendeletre bízta. Az így egymást követőn keletkezett rendeletek azonban a törvény erejét nem érintik, hanem — éppen a törvény erejéből — csupán a törvény alkalmazhatásának egyik feltételét szabják meg. E rendeletek tehát nem a törvény, hanem egymás helyébe léptek, de egymás helyébe sem a jogi felfogás, hanem csak a büntetőjogi védelemben részesített jogi érdek megváltozása vagy megszűnte folytán. Ekként a törvényt minden adott esetben azzal a tartalommal kell alkalmazni, amellyel a keret a tett elkövetése idejében kitöltve volt. — Fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés miatti vád esetén nem szolgálhat a Btk. 2. §-a alapjául az a körülmény, hogy a cselekmény elkövetése s az ítélethozatal között eltelt idő alatt hatályát vesztette a kormánynak a forgalmat korlátozó rendelete s így a cselekmény időközben megszűnt büntethető lenni. (K. 7605/1925. — G. XIX. 304. — Bj. LXXVIII. 89.) 7. Ha valamely deliktum több cselekvésből áll, és az egyes cselekvések idejében különböző büntető törvények voltak hatályban, nem az enyhébb törvény, hanem az alkalmazandó, mely a bevégzést magában foglaló cselekvés idejében hatályban volt. (Bj. LXIV. 32.) 8. Ha a folytatólagos lopás egy része a Bn. hatályba lépte előtt követtetett ugyan el, de az utolsó cselekvés a Bn. hatálya alatt történt, az egész folytatólagos delictum a Bn. szerint minősül, habár az szigorúbb, mint a Btk. megfelelő rendelkezése. (Bj. LX. 257.) Enyhébb törvény. 9. A Btk. 2. §-a szerint alkalmazandó enyhébb törvény fogalma nem azt jelenti, hogy az egymástól különböző törvényeknek összes enyhébb rendelkezései együttvéve irányadók, hanem azt, hogy a különböző törvények közül az az egy törvény veendő alkalmazásba, amely mellett a vádlott legjobban jár. (K. 5490/1918. — B. XIII. 12. - G. XVII. 68. - B .H. T. VI. 583. - Bj. LXXIV. 177.)