Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. L38—139. előtt azt a hatóság felfedezte volna: a szövetségtől eláll, és elállását a szövetkezetieknek nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a merénylet felhagyására bírni törekszik, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti. J.: V. ö. a 67., 151., 159. és 160. §-okat. 138. A jelen fejezetben meghatározott bűntettek miatt, a szabadságvesztés-büntetés mellett, a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. II. Fejezet. A király, a királyi ház tagjainak bántalmazása és a király megsértése. Hatáskör: az ítélőtáblák székhelyén lévő törvényszék tanácsa. (L.: 1897:XXXIV. t.-c. 17. §. 1., 4. p., az 1913:XXXIV. t.-c. 4. §.) Az esküdtbíróság szünetelő hatáskörére 1. 1897:XXXIV. t.-c. 15. §. I. 2. p. II. 139. §. Aki a királyt tettleg bántalmazza, amennyiben cselekménye felségsértést nem képez: a király bántalmazásának bűntettét követi el, és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. J.: Jelenleg a §-ban foglalt jogvédelem a kormányzót illeti meg. (1920:1. t.-c. 14. §.) A király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913:XXXIV. t.-c. 1. §-a folytán a Btk. 140. §. helyébe az 1913:XXXIV. t.-c. 2. §-a lépett. 1913.-XXXIV. t.-c. 2. §. Aki a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bírálja, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével Büntető Törvény. 10