Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

126 Btk. 111—112. az arra illetékes hivatali felsőbb hatóságnál a bűnvádi eljárás megindítását szorgalmazta, — ha a bíróság a sértett és a közvádló jogi álláspontjától eltérőleg a vádlott cselekményében nem a nyilvános rágalmazás, de a becsületsértés tényálladékát találta megvalósítottnak — az ennek címén való eljáráshoz szükséges magánindítvány bennfoglaltatik. (K. 2601/910. — B. IV. 143.) 10. Közhivatalnok sérelmére, hivatásának gyakorlására vonatkozólag elkövetett hatóság előtti rágalmazás esetében a magánindítványt nem pótolja a sértett felettes hatósága által az ügyészségnek adott felhatalmazás. (K. 457/1923. — Bj. LXXV. 151.) 111. §. Ha mindazonáltal a 95. i§-ban meghatározott esetben, olyan törvénysértésen felül, — mely miatt a bűnvádi eljárásnak csak a magánfél indítványára van helye, — olyan törvénysértés követtetett el, mely hivatalból üldözendő: ez utóbbira nézve a bűnvádi eljárás nem záratik ki azáltal, hogy a magánfél indítványozási jogával nem él vagy elállását attól kijelenti. 1. Ha a rágalmazó állítás vagy becsületsértő kifejezés az izgatás tényálladékát is megvalósítja, a magánindítvány hiánya nincsen útjában az izgatás miatti bűnösség megállapításának. (K. 4298/1921. — Bj. LXXIV. 244.) 112. §. A magánfél indítványa azon naptól számított három hó alatt terjesztendő elő, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője, az indítványra jogosítottnak tudomására jutott, ha a cselekmény büntethetősége, időközben, elévülés által el nem enyészett. Kivétetnek azon esetek, melyekben rendszerint csak a magánfél indítványára üldözendő cselekmény miatt, a bűnvádi eljárás megindítása hivatalból indítványozandó. I. A magánindítvány az illetékes vagy más királyi ügyészségnél, a főügyészségnél, a bíróságnál s a rendőri hatóságnál és közegeknél adható be (Bp. 90. Ha