Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

122 Btk. 108. 19. Ha több vádlott ellen folyik a bűnvádi eljárás, úgy az egyik vádlott mentelmi jogának felfüggesztése iránti intézkedés a többi vádlottra az elévüiési időt félbe nem szakítja. (K. 2449/1927. — Bj. LXXX. 27.) 20. Több bűnügynek együttes tárgyalás és közös eldöntés céljából a Bp. 19. §-a értelmében való egyesítése esetén csakis az eljárási szabályok alkalmazandók egységesen és közösen, ellenben az egyesített egyes ügyek tárgyát tevő bűncselekményekre vonatkozó anyagjogi szabályok az egyes bűncselekmények elbírálásánál minden egyes ügyben az eldöntendő anyagjogi kérdés sajátos jogi természete szerint önállóan, az egyesítésre való tekintet nélkül úgy érvényesülnek, mintha az ügyek nem is egyesíttettek volna. így van az a bűnvádi eljárás elévülésének anyagjogi kérdésével is. (K. 4437/1924. — B. H. T. VII. 778. — K. 5975/1923. - Bj. LXXVII. 104. — G. XVIII. 167. — így K. 4543/1924. — B. XVIII. 163. — G. XIX. 325.) 21. Oly intézkedés vagy határozat, amely a bűnvádi eljárást tévedésből más egyén ellen szorgalmazza, a bűncselekmény elkövetőjével szemben az elévülést nem szakítja félbe. (K. Jh. 1382/1918. — B. XII. 131.) 22. A polgári bíróságnak az a végzése, mellyel a fenforogni látszó bűncselekmény jelenségei miatt a per iratainak a kir. ügyészséghez való áttételét rendelte el, mely azonban oly általánosságban van tartva, hogy a vádlottat fel sem említi, az elévülést nem szakasztja félbe. (K. 1514/910. — B. IV. 112.) 23. Sajtóvétség esetén a szerkesztő kihallgatása révén kitudódott szerző ellen tett bírói intézkedés nem szakasztja félbe a bűnvádi eljárásnak a szerkesztő ellen való elévülését. — Az a bírói határozat, mellyel a szerző kitudása folytán a bűnvádi eljárás a szerkesztő ellen megszüntettetik, nem a szerkesztő ellen, hanem éppen az ő javára irányul s ezért nem szakasztja félbe a bűnvádi eljárásnak a szerkesztő ellen való elévülését. (K. 4304/1909. — B. III. 142.) 24. A kir. ügyész indítványára a bíróság csupán az elévülés megszakítása céljából nem ismételheti a körözés elrendelését. Indokolás: Az ismeretlen tartózkodású vagy megszökött terhelt ellen bíróilag elrendelt körözés oly bírói határozat, amely joghatályát megtartja mindaddig, míg az illetékes bíróság annak megváltoztatását vagy joghatályának megszüntetését indokoltnak nem találja. Az ily határozattal veszi kezdetét a Btk. IX. fejezetében megállapított az az elévülés, amely alatt a Btk. 108. §-a értelmében a bűnvádi eljárás szünetel. Minthogy pedig ezt a szünetelést a terhelt