Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 108. §. 119 donjoga a vádlott erre irányuló intézkedése folytán a második vevő javára bekebeleztetett. (K. 1514/1910. — B. IV. 112.) 7. A Btk. 395. §-ának első tételében meghatározott közokirathamisításnak befejező cselekedete a hamisítvány kiadása, minélfogva az a körülmény, hogy a ki adott hamisítvány mikor készült, az elévülés tekintetében teljesen közömbös. (K. 1852/1912. — B. H. T. V. 506.) 8. Bár a Btk. 416. §-ának 3. pontjában körülírt mulasztás elkövetésétől a csődnyitásig három évnél hosszabb idő folyt le s a bűnvádi eljárás csak a csődnyitás után indíttatott meg, még sem lehet a bűncselekmény elévüléséről szólani, éppen azért, mert a csődnvitás, mint feltétel bekövetkeztéig az elkövetett mulasztás sem bűncselekmény. (K. 6107/1913. — B. VII. 175.) 9. Ha a vádbeli cselekmény a 6050/1923. M. E. sz. rendelet (büntetőjogi értékhatárok felemelése) folytán minősül vétséggé: úgy az elévülési határidő e rendelet életbelépésének napjától számítandó. (K. Jh. 4519/1924. — Bj. LXXVII. 7.) 10. A Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás nem az idegen ingó dolog birtokba, illetve bírlalatba vételével, hanem annak jogtalan eltulajdonításával vagy elzálogosításával végeztetvén be, az elévülés kezdete is a jogtalan eltulajdonítás, illetve elzálogosítás napjával veszi kezdetét. (K. 9538,1904. — B. H. T. IV. 413.) 11. Sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetében az elévülés tekintetében csakis a S. T. 48. §-a irányadó. (K. 1631/1922. — Bj. LXXIV. 223.) 12. Ha a cselekmény ellenséges megszállás alatt álló oly területen követtetett el, hol a magyar jogszolgáltatás szünetelt: úgy az elévülés csak a jogszolgáltatás korlátozását előidéző okok megszűnte időpontjával veszi kezdetét. (K. 4719/1924. — Bj. LXXVII. 68.) 108. §. Az elévülést félbeszakasztja a bíróságnak az elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a tettes ^vagy részes ellen irányzott határozata, vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. Az elévülés csak azon egyénre nézve szakad félbe, kire a bíróság intézkedése vonatkozik. 1. A vizsgálóbírónak azon határozata, mely szerint az iratokat az ügyészséghez indítványozás végett átteszi, továbbá a bíróság azon határozata, mely szerint